Érdekes az áramszolgáltatóknál a túlszámlázás jóváírásának kezelése is.

Ugye, a kérdésben adott a laboratóriumi jegyzőkönyv, ahol a "szolgáltató bérence" - nevezhetnénk a világosság kedvéért igazságügyi szakértőnek is, de ez szerintem egyáltalán nem fedné a valóságot - feketén-fehéren leírja, hogy a vizsgálata alatt az ellenörzött villanyóra különböző áramokra milyen hibahatáron belül mér. 

Ennek ellenére a 273/2007. (X.19.) sz. Korm. Rendelet 21. § (3) bekezdése ennél véleményem szerint jóval szubjektívebb értékmérőt használ a jóváírás kiszámolási alapjául: "Ha a helyesbítés mértéke nem határozható meg, vagy abban a felek nem tudnak megállapodni, illetve ha időközben a felhasználó felhasználásban változás következett be, a hibás mérést megelőző és azt követő elszámolási időszakok - de legalább négy hónap - felhasználási átlaga képezi az elszámolás alapját."

Ha van egy állítólag (elsősorban a szolgáltató részéről hitelesnek publikált) hiteles laboratóriumi jegyzőkönyv, akkor miért nem az alapján készül a számlakorrekció? Mégse hiteles az a bizonyos feljelentési alap? Vagy miért utólag mért adatok alapján kell a korrekciót számolni? Elméletileg adott egy óra, arról minden adatot leolvastak korábban, illetve a laboratóriumban. Akkor már megint miről beszélünk?

A törvényi szabályozás ráadásul nem veszi figyelembe a szezonalitási hatásokat, és a házban lévő, áramot fogyasztó eszközet. Egy ilyen számítás miatt pl. egy téli hősugárzó, vagy egy nyáron működtetett légkondícionáló igencsak téves számadatot adhat. Ez így sehogy sem jó, mivel az áramszolgáltatónak fel kellene ajánlania, hogy a pontosság érdekében, a meglévő eszközök és időjárási jellemzők alapján határozza meg a helyesbítést. Ez azonban nem érdeke, mert plusz munka...

Ugyancsak visszás számadat jöhet ki, ha a fogyasztó a helyesbítés alapadatául szolgáló hónapokban nem tartózkodik otthon (nyári szabadság).

A lehetséges tényezők sokszínűsége miatt valamelyik fél könnyen károsulhat. Miért fodulhat ez elő? Miért van arra lehetőség, hogy ennyire ne legyen objektív a helyesbítés? Ez már megint kinek az érdeke? Vagy kinek a fejéből pattant ki? Ki volt az az észlény, aki ezt megszavazta? Ha ennek van létjogosultsága, akkor az igazságügyi szakértőinek nevezett vélemény minek van? Ja, hogy annyira már nem hiteles a jegyzőkönyv, hogy a számlakorrekció alapja legyen?

De arra mindenképpen megfelelő, hogy a Rendőrségen lopással lehessen a fogyasztót vádolni?!

 A héten lemondott a Magyar Energia Hivatal elnöke: http://index.hu/gazdasag/magyar/2010/06/11/lemondott_a_magyar_energia_hivatal_elnoke/.

"A nemzeti fejlesztési tárca közleménye szerint az új kormány által tervezett energiapolitikai intézkedések a korábbiaktól teljesen eltérő megközelítést követelnek az energia hivatal első számú vezetőjétől."

Ezzel sok tekintetben egyet kell értenem. Már csak remélhetjük, hogy a villanyóra mágnesezéssel kapcsolatos áramszolgáltatói visszaélések is beleférnek ebbe a bizonyos "eltérő megközelítésbe".

 Azt hiszem, tartozom egy bocsánatkéréssel az előző blogbejegyzésem miatt. El kell ismernem, hogy nem kellett volna ennyit személyeskednem. Nem kellett volna a témához kevésbé tartozó dolgokat felhoznom Härtlein Károly esetében, valamint nem kellett volna durva szavakkal illetnem őt, és Dr. Boross Norbertet sem. Tudom, hogy nem mentség, de az sem volt sportszerű, ahogy a Panaszkönyvben tálalták az ügyet. Egyoldalúan tájékoztatva, és egyértelműen mindenkit letolvajozva. (Itt természetesen még mindig nem azokról a fogyasztókról van szó, akik tényleg megpróbálkoztak a műsorban is elhangzott mágnesezéssel.) Hogy engedhetik ezt meg maguknak? Meddig lehet elmenni az ügyben? Nem elég, hogy a Rendőrségen meghurcolják áldozataikat? Mikor telik be a pohár végre? Mondanom sem kell, de sikerült nagyon felzaklatniuk.

Mint tudjuk, nem illik a nekünk ételt adó kézbe beleharapni… elég szomorú, hogy mindenféle ál-szakvéleményekkel még mindig meg lehet vádolni igazságtalanul a fogyasztókat. Hogy merik kihasználni, hogy elég kevés ember ért ténylegesen a témához, és ráadásul még a Rendőrségnek se tűnik fel, hogy mennyi ilyen jellegű ügy van, és nagyon sokban nem tudják egyértelműen megállapítani, hogy tényleg lopta az illető az áramot. Ezek után hogy lehet, hogy a ptk szerint meg esetlegesen pert veszít a fogyasztó? Most akkor mennyire bízhat az igazságszolgáltatásban az ember? Ha nincs lopás, mire fizesse ki a fogyasztó a kötbért, esetleg perköltséget, stb.? Egy feltételezésre, hogy nem vigyázott az amúgy is legtöbbször védhetetlen villanyórára? Miért nem szól arról semmilyen híradás, hogy akár egyetlen mágnessel házaló embert elkaptak? (Óravisszatekerő ELMŰ-s dolgozót lehetett a tévében látni.)

 Miért nem merül fel az igazságügyi szakértőben sem, hogy valami esetleg nem stimmel az eljárásban? Biztos, hogy a villanyóra nem hibásodhat meg buherálás nélkül? Biztos, hogy az órát ért áram és feszültség értékek az óra hitelesítési tartományában vannak/voltak? Ha egyértelmű, hogy mágnesezés történt, miért az szerepel a szakvéleményben, hogy arra utal a mért eredmény? Most akkor egyértelmű vagy nem? Ha igen, akkor le kell írni. Ha nem, akkor meg nem lehet többszáz ezer, vagy akár félmillió forintos kötbérkövetelés igazolására szolgáló hiteles irat. Nem is beszélve a rendőrségi feljelentésről. Nagyon nagy felelősség ez a szakértő részéről is, amit úgy látszik, hogy megéri a részéről felvállalni. Itt azért megemlíteném, hogy a későbbiekben valószínűleg az áramszolgáltató ezekre a szakértői véleményekre fog hivatkozni. Netán még azt is előadja, hogy őt, bizony, átverték. Szegény szolgáltató. Mindjárt meg is sajnálom.  

 A média képviselőinek is felhívnám a figyelmét arra, hogy az ő felelőssége pedig igen nagy lehet az ügy megítélésében. Aki még nem hallott az ügyről, és nem is veszi a fáradságot, hogy például interneten is utánanézzen neki, egy ilyen műsor alapján véleményt formál! Ennek a műsornak a keretében most nem egy embert nyíltan, minden fenntartás nélkül letolvajoztak! Önök ezt nem tudják, nem hallották, nem vették észre? Hogy vállalják azért a felelősséget, hogy egyoldalúan leközölnek egy riportot, amiben még annyira se veszik a fáradságot, hogy kicsit utánanézzenek, vagy legalább arról betettek volna egy mondatot, hogy kihez fordulhat a fogyasztó, ha mégis úgy érzi, hogy igazságtalan az eljárás, amibe önhibáján kívül belecsöppent?! Ez az egész műsor olyan volt, mintha egy fizetett hirdetés lett volna. Nyilván Önök ebből semmit nem vettek észre?! Kinek az érdeke, hogy egy ennyire egyoldalú riportot leközöljenek?

 A Rendőrség pedig nem tudom, hogy miért nem akarja felvenni a fogyasztók feljelentéseit? Ha egyáltalán hajlandóak felvenni a feljelentést, akkor se indul nyomozás az ügyben. Ellenben, ha a szolgáltató teszi a feljelentést, akkor azonnal megindul az eljárás. Nem is akárhogyan: a fogyasztót rosszabb esetben (erősen) gyanúsítottként beidézik meghallgatásra. Jobb esetben első körben csak tanúként. Hogy engedheti meg magának ezt a Rendőrség is?

 Boross úrnak köszönöm, hogy közzé tette e-mail címét. Remélhetőleg sok kérdés érkezik hozzá az elkövetkezendő napokban. Viszont még mindig nem értem, hogy miért nem lehet (nyíltan) kommunikálni a kérdésekre a választ? Miért nem válaszolnak a szolgáltató képviselői a feltett kérdésekre (akár írásban, akár az Önök által felajánlott személyes egyeztetésen)? Ha válaszolnak, akkor sincs semmilyen érdemi tartalma. Mért nem lehet nyilvánosan válaszolni a kérdésekre? Ha Önök szerint teljesen korrekt az eljárásuk, nyilván minden kérdésre tudnak elfogadható választ adni. A műszaki és jogi jellegű kérdésekre is. Mi értelme van akkor titkolózni? Menekülnek a válaszadás elől, de miért?

 Véleményem szerint valami nagyon sántít az eljárásban, ezért nem hajlandóak nyilvánosan válaszolni a felmerült kérdésekre, tudják, hogy nincs itt rendben semmi, a fogyasztó kiszolgáltatottságát ez is egyre jobban alátámasztja. Lassan el kellene kezdeni a fogyasztók tájékoztatását, szolgáltatóként viselkedni és elnézést kérni az érintettektől a meghurcoltatásért.

 Remélem, nem sokan látták hétfőn az ELMŰ „fizetett hirdetését” a Hír TV-n, aminek a címe: Panaszkönyv. A műsor állítólag fogyasztóvédelemmel foglalkozik. Ennek ellenére ott volt egy előre megírt forgatókönyv szerinti riport a "sötét" oldaltól: főszerepben Hartlein Károly, aki bazári majomként szajkózza azt az előadást, amit betanult, illetve az ELMŰ szóvivője, Dr. Boross Norbert – a Mérésügyi osztály előretolt hadteste. Még annyit se sikerült a műsorba betenni, hogy kihez fordulhat jogorvoslatért az ember, ha gyanúba keveredik – ez a mai fogyasztóvédelem! A Hír TV szerint.

 A beharangozott áramlopások témát igazán nem sikerült kimeríteni, de az eddig hétpecsétes titokként kezelt villanyóra lemágnesezést bemutatták, illetve az ezzel kapcsolatos tudnivalókat sikerült nyilvánosságra hozni – az eddigi sorozatos tiltakozások ellenére. Érdekes.

 Gratulálok minden kedves Hír TV-s kollégának, elsősorban a szépen mosolygó, naiv, valószínűleg jól megfizetett Szabó Anettet javaslom ELMŰ-életmű-díjjal kitüntetni, illetve azt a személyt, aki eldöntötte, hogy ennek a műsornak így kell lemennie, vagy hogy egyáltalán le kell mennie. Remélem, amikor kiderül, hogy az ELMŰ manipulál mindent és mindenkit, akkor legalább lesz annyi becsület bennük, hogy elnézést kérnek azért a hatalmas hibáért, amit vétettek. Bár, arról már sokkal kevesebben fognak értesülni, mert a hitelességüket most végképp sutba dobták, nem tudom marad-e még nézőjük. Remélem, megérte nekik.

 Ejtsünk néhány szót a megjelent vendégekről. Dr. Boross Norbertet nyugodtan titulálhatjuk a terrorszervezet pókerarcának. Kitűnő érdemei vannak több területen, ilyenek például a hogyan ne vegyünk tudomást a kis szürke, porbafingó emberkékről, ha át is tudunk nézni a fejük felett. Vagy a hogyan mondjuk el a semmit a kérdésre Pázmányt meghazudtoló körmondatokban. Most már nyilvánosan is kijelenthetjük, hogy a hazudozást minden kertelés nélkül vállaló szervezet kiváló menedzsere címét is nyugodtan neki adományozhatjuk. Remélhetőleg legközelebb egy, legalább az If szigetén található börtönnel fölérő legrosszabb cellájából köszön vissza már HD minőségben a csillogó, álszent viaszpofikája.

 Hartlein Károly pedig nagyon büszke rá, hogy kutatóként dolgozik a Műegyetemen. Én az egyetem helyében letagadnám, hogy valaha is hallottam a nevét. De úgy néz ki, hogy most már a médiában is meg kell jelenniük azoknak az „embereknek”, akik miatt ott tart az oktatás, ahol tart. Erre volna egy elég szomorú linkem is: http://vimeo.com/11690875. Ebben szerepelnek a BME-ről is hallgatók. Illetve volna itt egy levelezés is Egely Györggyel, ami igencsak elgondolkodtató atekintetben, hogy az embereket tényleg lehet-e egyöntetűen, minden egyéb kritérium nélkül a gerincesek közé sorolni: http://www.egely.hu/?page=ujdonsag&lang=hun&id=21. Igazán szerintem talán a férgek közé lenne sorolható, de lehet, hogy ez is még dicséretnek számít az ő esetében.

 Térjünk a lényegre: akinek többet mutat a villanyórája a valós fogyasztásánál, az mindenképpen bűnöző! - derült ki a fogyasztóvédelminek titulált műsorból. Gyakorlatilag a lényeg, hogy lassan el kellene döntenie az ELMŰ-nek, hogy egyfélét nyilatkozzon, Boross úr! Volna egy-két ellentmondás a korábbi és mostani nyilatkozataiban, majd erre is kitérek.

 A mágnesezés bemutató egyik és legnagyobb kérdése: szabad már a nyilvánosságot is minden következmény nélkül félrevezetni? Miért kell azt elhinnem, hogy egy valóban hiteles mérőről van szó a bemutatóban, amikor még a fogyasztókhoz se sikerül hibátlan, hiteles mérőt telepíteniük? Az ELMŰ eddig azt nyilatkozta, hogy azért nem kell ingatlan tulajdonosváltásakor az órákat legalább pontosság-ellenörzésnek alávetni, mert azok nem hibásodhatnak meg. Arról neki semmilyen iratot nem kell a fogyasztó felé bemutatnia, mert azt nekünk el kell hinni, hogy az óra tényleg hiteles, jól mér, hibátlan, hogy szállítás közben nem hibásodott meg, stb, tetszik tudni!

 AZ ELMŰ szempontjából igen szerencsés, hogy nem hallani, hogy kattog a bemutatott buherált óra, mert gerinctelen Károly szinkronhangját lehet csak hallani a műsor közben. Még a végén fölvetődhetne, hogy egy, a témában legalább egy picit jártas szakember egyből rájönne, hogy valami nem stimmel a látszatbemutatóban. De ez már csak egy apróság a többihez képest.

 A nyilatkozatokkal kapcsolatban bennem megfogalmazódott aggályok:

1. Hogy lehet az órát lemágnesezni, ha benne van a leírásában, hogy a külső mágneses tér változására nem reagál számottevően? Ja, lehet, hogy tényleg buherált az óra? Vagy talán rosszul lett föltéve a helyére? Igen, ezek a lehetőségek is valóban fennállnak, de kár is lenne nyilvánosan felvetni, mert még az ártatlan fogyasztónak lenne mire hivatkoznia! Egy korábban ELMŰ-nél dolgozó ügyvéd azt is elkotyogta, hogy amelyik utcában villamos jár, ott gyakrabb a „mágnesezési ügy”. Nyilván arra több házaló járhat, nem?

2. Korábban azt nyilatkozta a doktor úr, hogy ha a fogyasztó jelenti be, hogy rossz az óra, akkor nem a fogyasztót tekintik bűnösnek. A mostani riportban pedig azt mondta, hogy mivel mindenképpen előbb vagy utóbb az ember úgyse akarja a valós fogyasztásának a többszörösét fizetni, ezért kénytelen lesz bejelenteni, hogy rossz az óra. Ergo a fogyasztó mindenképpen mágnesezte az órát.

3. Korábban az volt az ELMŰ álláspontja, hogy azért nincs egyetlen mágnesezési ügy sem felderítve, mert az ELMŰ-nek nem érdeke. És milyen igaz volt. A hétfői álláspont viszont már nem az volt. Miért is? Legalább egy mondat igaz lehetett volna a riportból.

4. Ha tényleg fogyasztóvédelmi lett volna a műsor, akkor talán meg tudtak volna hívni egy hús-vér panaszost, szakembert netán ügyvédet, aki szintén elmondhatta volna a véleményét. De minek is az? A sok hülye néző úgyse tud hozzá se szólni a témához.

5. Miért nem megoldható a szolgáltató részéről, hogy mágneses árnyékolást alkalmazzon az órán? Talán mert nem érdeke? Hát, igen. Sokkal egyszerűbb kötbért begyűjteni az ártatlan fogyasztótól. Pedig többféle módszer is adott volna megoldásként. Ezekről a lehetőségekről is kár lett volna szót ejteni.

6. Legalább annyi elvárható lett volna az ELMŰ részéről, hogy mágnesezés elleni védekezési módokat ismertet – ha már fogyasztóvédelem, vagy mi a téma. Még a családi házak többségében csak-csak megállja a helyét, hogy azt enged be a fogyasztó, akit akar, de sok társasházban egymás mellet található az összes lakó villanyórája, bárki hozzáférhet, pl letépheti a plombákat, stb. – nem is beszélve az áramszolgáltató embereit, illetve alvállalkozóit. Az az egyetlen jótanács, amit adhattak, hogy ne fogadjunk el házalóktól semmit. Erre volt egyetlen egy betelefonáló, akinek a hangja és stílusa eléggé hasonlított Szunyogh István úréra, aki legalizálta az ELMŰ részéről elhangzott történetet. Szabó Anettnek külön köszönet, hogy itt még jobban tudott vigyorogni, mint korábban – remélhetőleg azért, mert átlátta a helyzet abszurditását. Vagy mégse? Milyen érdekes, hogy panaszos egy se telefonált be… Hol van a sokat hangoztatott katabox? Egyik fórumon azt nyilatkozzák, hogy teljes mértékben véd a mágnesezés ellen, míg másik oldalról szakemberek ezt nyíltan cáfolják. Ha ez tényleg véd, legalább a nevét illett volna megemlíteni szerintem. Illene a sorokat rendezni, tisztelt uraim!

7. Korábban a mágnesezési ügyekkel kapcsolatban az ELMŰ munkatársainak az volt a véleménye, hogy nem kell a nyilvánosságot róla tájékoztatni, mert akkor mindenki rá fog kapni a módszerre (vagyis szerintük mindenki csaló ebben a kis országban!). Most akkor holmi (Lénárd) Pál-fordulat figyelhető meg az ügyben. Most már nem csak kommunikálják a lehetőséget (a védekezést ellene ugyan minek is prezentálnák), de még be is mutatják, hogy hogyan és mekkora mágnessel kell csinálni.

8. Boross úr nyilatkozta, hogy nem megélhetési bűnözés a mágnesezési kisérlet. Mert szerinte mindenki lop, csal, hazudik, akinek elromlik az órája. Kíváncsi lennék, hogy az ELMŰ munkatársait még nem érte utól ez a nem megélhetési bűnözés? Náluk egy esetben sem hibásodott meg az óra? Pedig ők már évek óta tudnak róla, hogy van rá lehetőség.  Nekik már olyan magas az életszínvonaluk, hogy rágalom lenne azt feltételezni is, hogy ilyen előfordulhat… viszont a kis lakásban élő, gázzal fűtő családnál teljesen ésszerű megoldásnak tűnik (ja, említettem, hogy az ELMŰ székházában is elektromos fűtés található – azt vajon ki fizeti? Á, dehogy, kizárt, hogy a fogyasztók!). Arról meg nem is beszélve, hogy a 80 éves Maris néni mágnesezi az óráját. Kár, hogy ilyen beszűkült az áramszolgáltató gondolkodásmódja. Azért nem megélhetési bűnözés, mert az óra egyszerűen valamilyen oknál fogva elromlik. Annál is, aki gazdag, annál is, aki szegény. Persze, az ELMŰ-höz közelállók gyanún felül állnak!

 Végül szeretném megemlíteni, hogy ezen írás csak az én agyszüleményem, minden, a történetben előforduló név, rájuk vonatkozó jelzők csak a véletlenek szerencsétlen közjátéka során jöhettek létre. Véleményem szerint ha az ilyen nevű személyek így viselkednének, akkor reggel a tükörbe nézve szembeköpnék magukat.

Az alábbiakban megtekinthetőek az ELMŰ "igazságügyi szakértői", jelen esetben Lénárd Pál (IM 4182) által készíttett szakértői jegyzőkönyvek lényegesebb adatai. Ezek minden esetben ugyanazon, a második oldalon találhatóak (még a tördelés is ugyanarra a sorra esik). 

A jegyzőkönyvekből látszik, hogy egy kaptafára készülnek, sőt, valószínűleg erre előre van egy előkészített jegyzőkönyv formula, mivel a vizsgálópadon történt mérések után, mindhárom esetben ugyanaz a mondat szerepel (ugyanazzal a helyesírási hibával): "a, A mérőhibái meghaladják a megengedett határértéket. Hibás mérés." Utána az indoklások is szóról szóra megegyeznek.

A jegyzőkönyvek alább megtekinthetőek. Az első oldalt nem érdemes feltenni, mert minden esetben azt állapították meg, hogy az óra korábban nem volt megbontva, minden része ép, sértetlen, érintetlen.

Csak a mért adatokban található eltérés, a következtetés minden esetben ugyanaz: "A vizsgálat eredményei a mérő mágneses befolyásoltáságára utalnak."

Laikusként az alábbi kérdéseket szeretném, ha szakértők, elsősorban Lénárd Pál megválaszolná:

1. Az óra fékmágnesének gyengülése csak és kizárólag a mágnes fizikai rátételével érhető el? Ha igen, akkor a fő következtetésben miért az "utalnak" kifejezés található meg? Szerintem ez a szóhasználat arra enged következtetni, hogy még maga az igazságügyi szakértő sem biztos a dologban, amivel családok életét teszi tönkre. Vagy rosszabb esetben ezzel óhajtja a későbbiekben védeni a kedves hátsóját.  Miért nem írják azt, hogy ezek az eredmények csak mágneses befolyásoltság útján jöhetnek létre? Egyből egyértelmű lenne, hogy tényleg csak ez az egy ok jöhet szóba.

2. Ha az óra mágnesezettsége csak külső mágnesezés eredménye lehet, akkor miért olvasható több, ilyen témával foglalkozó oldalon is, hogy pl. villámcsapás eredményeként is átmágneseződhet/lemágneseződhet az órában található mágnes?

3. Miért nem szerepel konkrétan a jegyzőkönyvben, hogy mennyi is az a bizonyos névleges áram, amivel a vizsgálópadon mértek? Ha nálam nincs itt a leszerelt órára vonatkozó adathalmaz, honnan tudhatom, hogy mennyi az a bizonyos névleges áram? Ez ugyanakkora áramot jelent, mint amit egy átlagos fogyasztó használ a hálózaton? Egyáltalán mi a jelentősége azon kívül, hogy vádpontként megáll a Rendőrségnél, mert senkit nem is érdekel a téma különösebben?

4. A maximális áramú terhelés mihez viszonyítva maximális? Az óra hitelesítéséhez képest? Honnan lehet azt tudni, hogy nem a hálózatról érte egy jóval nagyobb áramlöket az órát? Vagy itt a hálózatról érkező legnagyobb terhelésről van szó? Mivel a biztosítéknak kell egy kis idő, mire észleli a nem megfelelő túláramot, annyi idő alatt nagyobb áram is érheti az óra tekercseit - eddigi utánajárásaim alapján. Tudomásom szerint az áram maga körül mágneses teret hoz létre. Nem feltételezhető, hogy egy nagyobb áram okozhatta az óra fékmágnesének módosulását? Erre vonatkozóan még nem találtam szakirodalmat.

5. Miért nem új órákat tesznek föl az új fogyasztóknál, pl. tulajdonosváltáskor? Mi arra a garancia, hogy az óra tényleg jól mér? Miért nincs legalább pontossági mérés tulajdonosváltáskor? Miért kell a fogyasztónak elfogadnia, hogy a fölszerelt óra tényleg hibátlanul működik? Miért nem elfogadható az, hogy az óra meghibádoshat akár szállítás közben is?

6. Az áramszolgáltatók több fórumon azt hangoztatják, hogy a második világháborúban fejlesztették ki a mostani nagyon erős mágneseket, melyekkel a villanyóra fékezhető (őszerintük - erre még pozitív példát nem siekrült semmilyen fórumon bemutatni). Az nem feltételezhető, hogy az áramszolgáltató egyre rosszabb minőségű órákat hoz forgalomba - pl. költségkímélés okán? Miért a fogyasztó a felelős a selejtes órákért?

7. Miért nem hívják vissza a vélhetően hibás villamos mérőórákat? Feltételezem, hogy van olyan típusú óra, amelyeknél gyakoribb a hiba? Miért nem végeznek kutatásokat azirányban, hogy miért hibásodik meg egyik másik típus gyakrabban? Miért egyből a fogyasztót kell lopással, szerződésszegéssel vádolni? Vagy miért nincs garancia ezen vitatható hitelességű berendezésekkel kapcsoaltban? Ma már minden (elektromos) berendezésre van garancia!

Mivel sokakat érintő problémáról van szó, nem igazán értem, hogy miért nem érdeke senkinek, hogy kiderüljön végre, hogy miért hibásodnak meg az órák? Nem tudom, miért nincs független felülvizsgálati szerve az áramszolgáltatóknak? Mert az már véleményem szerint egyértelmű, hogy az Energia Hivatal és az igazságügyi szakértők erre teljességgel alkalmatlanok. Feltételezem, hogy nagyon sokan önhibájukon kívül kerülnek ebbe a lehetetlen helyzetbe, és  közülük sokan aláírják, hogy loptak csak azért, hogy a szolgáltató elengedje a a büntetés egy részét. Pedig tisztességes fogyasztókról van szó!

A képek a rájuk történő kattintásra nagyobbak lesznek!

A hétvégén áttekintettük itthon néhány villamos fogyasztó teljesítményét, ami több háztartásban is megtalálható. A készenléti állapot igazán nem vesz föl túl nagy teljesítményt, de ha hozzágondoljuk, hogy egész nap folyamatosan használatban van, akkor belátható, hogy érdemes kikapcsolni minden elektromos berendezést, ha van rá lehetőség. 

Minden berendezésnél megfigyelhető, hogy indításkor nagyobb teljesítményt vesz föl, mint később a folyamatos használat során (mint ahogy az autó is többet fogyaszt az első pár kilométeren, mint bemelegített motorral).

DVD-lejátszó:

• lejátszás közben13W,
• készenlét 4W

Settopbox: 13W

Tv (CRT):

• átlagosan 54W,
• készenlét 6W

Mini hi-fi:

• magno CD-vel 16-18W,
• készenlét 1,5W,
• rádió 15,5W,
• kazetta 15,5W

40W-os izzó 39W
60W-os izzó 61W

Telefon (vonalas, de vezeték nélküli): 2,5W
ADSL modem: 6,5W
Router: 2,5W
Hangszóró (Creative 3.1):

• csak bedugva, nem bekapcsolva 2,5W,
• használat alatt 8W

Monitor (TFT 22"):

• standby 0,5W,
• bekapcsolva 26W

Számítógép (PC: CPU - AMD Athlon 64X2 3100 MHz, 3GB 800 MHz RAM, GeForce 9600GT, 500MB HDD):

• alacsony felhasználói fogyasztás (pl word, excel, outlook, filmnézés, internet) 115-125 W,
• terhelés alatt (játék) max 220W

Porszívó (hivatalos teljesítménye 1400W):

• legalcsonyabb fokozat 290W,
• max teljesíményen 1100W

Újabb megkeresésem, a chromygy becenevű olvasónktól érkezett történet, nem mágnesezési ügy, de egyértelműen kiviláglik belőle, hogy az áramszolgáltatóra nem vonatkoznak a saját belső szabályzatai, csak a fogyasztóra!

"2008 őszén tapasztaltam, hogy indokolatlanul (nem változtak a szokásaink és nem lettünk többen) megnőtt az elektromos fogyasztás. Átvizsgáltattam a hálózatunkat, majd vásároltam egy fogyasztásmérőt, majd lemértem vele a készülékeinket is. Miután hibát csak annyit találtam, hogy a feszültség az előírtnál jóval alacsonyabb, átlag 195 volt. Az utcában még néhány házban kérésemre a készülékkel a szomszédok is figyelték a feszültséget. A mérés eredménye ugyanaz volt. 2008.10.27-én bejelentettem az ELMŰ-nek, hogy alacsony a feszültség és indokolatlanul magas a fogyasztás. Majd ezt a bejelentést többször megismételtem.Mivel semmi nem történt, jogi tanácsot kértem, mely alapján a hibát 2009.03.18-án ismét bejelentettem. 03.20-án kijöttek, nem mértek, be sem jöttek, elmondásom alapján kiállítottak egy munkalapot, melynek megjegyzés rovatában leírták, hogy a hiba nem egyedi, kivizsgálásra továbbítják a problémát. Ettől az időponttól kezdve a tanácsadás szerint a nálam tartózkodóktól kértem nyilatkozatot arra, hogy az általam megvásárolt mérőkészüléken milyen feszültség látható. /Tehát 5 hónapon keresztül még a hibabejelentésre sem reagáltak. Ez a GARANTÁLT SZOLGÁLTATÁS megszegése./

Két hónapig ismét nem történt semmi, ekkor szintén a tanácsadás alapján elküldtem egy levelet az Energiahivatalhoz és a NFH-hoz, 05.17-én. Időközben a hálózat terhelésének függvényében a feszültség emelkedett  (télen sokan fűtésre is használják), de a nyári időszakban sem érte el átlagban a 220 voltot.

2009.05.30-án a NFH-tól kaptunk választ, hogy az ügyben nem jogosultak eljárni.

2009.06.16-án az Elmü szakemberei a becsatlakozási helyre felszereltek egy műszert, ami állításuk szerint rögzíti a technikai paramétereket. Ekkor az óránál is szerettek volna mérni, de kiderült, hogy ott nem lehet mérni. Kérésemre bejöttek és a fogyasztásmérő készülékem mellett mértek, a mérés teljesen megegyező volt a saját fogyasztásmérő készülékemmel. A szerelő elmondta, hogy 06.18-án megemelik a trafó teljesítményét, mert
gyenge. Többször kint voltak, a beszélgetésekből kiderült, hogy a trafó és a hálózat öreg, túlterhelt és rossz, valószínűleg csak komolyabb átalakítások után lesz jó. Kérésemet, hogy én is kaphassak írásban tájékoztatást elutasították. /a GARANTÁLT SZOLGÁLTATÁS megszegése!/

2009.07.07-én érkezett levél a Energiahivataltól, melyből kiderült, hogy "a mérések eredménye szerintük megfelelő". Erre 07.27-én válaszoltam, kifogásoltam benne, hogy a tájékoztatás alapját képező mérés nem történt meg, sem az oszlopon, sem a lakásban ez a nálunk lévő jegyzőkönyvből is kiderül. Erre már a mai napig nem kaptam választ. Tehát a felügyeleti szervről ennyit.

2009.07.03-án megérkezett az éves elszámoló számla, amely 165.118 Ft-ról szólt. Ebben a fogyasztási évben ennyivel fogyasztottam többet, számomra indokolatlanul. A hibaelhárítására tett bejelentéseim többnyire eredménytelenek voltak, nem láttam más módot a vizsgálat elindítására, mint a számlát megkifogásolással fizetési határidőn belül 07.07.én visszaküldeni. erre választ a mai napig nem kaptam, csak a fizetési
felszólításokat.

Mivel féltem a kikapcsolástól, email-t küldtem a Fogyasztóvédelmi Ombodsmanhoz. Erre 07.17-én kedvező válasz érkezett abból a szempontból, hogy biztosítanak arról, hogy a vitás ügy lezártáig nem kapcsolhatják ki az áramot, de meglepetéssel tapasztaltam, hogy a 165.118 Ft helyett itt már tartozásként 179.488 Ft szerepel. Erre email-ben rákérdeztem, választ nem kaptam.

2009.08.11-én emailt kaptam az Elmü-Émász Nyrt. Panaszkezelési osztálytól, hogy náluk minden rendben, a hiba nálam van, a 179.488 Ft tartozást 12 havi részletben kifizethetem, ha kérem.

Ekkor fordultunk DAS-hoz, mint jogi képviselethez.

Időközben megérkezett az Áramkommandó és 2009.08.15-én Mérőhely ellenőrzés történt, mindent rendben találtak, jegyzőkönyv van róla ez még később fontos lesz.

Közben teljesen átalakítottuk a fogyasztási szokásainkat, hiszen ennyit én nem tudok fizetni, amikor lecsökkent a feszültség lehetőség szerint nem használtam a berendezéseket. (tehát éjszaka mosok és mosogatok, főzésnél is a feszültséget veszem alapul nem a saját igényeimet és lehetőségeimet, bár ez felháborít, hiszen teljes szolgáltatásért fizetek).

2009.09.01-én ismét bejelentést tettem a csökkent feszültség miatt 200 körüli volt  több órán keresztül, mérés történt, mérési eredmény a jegyzőkönyben, ekkor a mérőhelyen külsérelmi nyomokat még nem jegyeztek.

A feszültség terhelt időszakban folyamatosan csökkent 190-200 volt körüli értékek jelentkeztek, 11.17-én ismét bejelentettem, kértem a regiszter felszerelését.

Tájékoztatást nem kaptam, időpont egyeztetés továbbra sem történt ez ismét/a GARANTÁLT SZOLGÁLTATÁS megszegése!/

2009.12.10-én időpont egyeztetés nélkül ELMÜ szerelők érkeztek, a mérőhelyhez mentek, majd megállapították, hogy a kismegszakítókon külső behatás nyoma látható, jegyzőkönyvet vettek fel. A kedves szakember szóban elmondta, hogy valóban rosszak a mérési eredmények, és mivel ez a fogyasztók hibája valószínűleg lopják az áramot, nálunk kezdték a vizsgálatot, bár tudomásom szerint itt be is fejezték, máshol nem vizsgálódtak. Tehát innentől kezdve én vagyok a szerződésszegő ÁRAMLOPÓ, bár az óránk olyan, hogy semmit nem lehet vele csinálni (falba beépített, műanyag, duplabiztonságú szekrény).

2009.12.14-én Hálózatszerelés miatt egész napos áramszünet volt. Valamit már javítgattak, de csak javítgattak.

2009.12.18-án megérkezett a Fizetési felszólítás és kikapcsolási értesítő. Bár a havi résszámlákat folyamatosan fizettem, az eredetileg vitatott összeget kénytelen voltam befizetni, tekintettel a -20 C fokra és az ünnepek közelségére. A benyújtott kifogásokra és a jogi képviselőnk felszólításaira nem reagáltak.

2010.01.15-én telefonon felhívott egy szerelő, ha lehetséges kb. 30 percen belül kijönne a mérőhelyet megnézni. A gyermekem otthon tartózkodott, így a mérőhelyet a szerelő ellenőrizte. A jegyzőkönyvön a mérőhely állapota jó megjelölés szerepel. Valamilyen kötést kellett meg csinálnia, majd a szekrényt leplombálta, mindent rendben talált. Gyermekem érdeklődésére, hogy a folyamatban lévő vizsgálattal kapcsolatban mi a helyzet, elkérte az előző mérési jegyzőkönyvet, majd telefonált, ezek után a megjegyzés rovatba bemásolta az előző jegyzőkönyv hibára vonatkozó szövegét. Hazaérkezésemkor megnéztem a kiállított dokumentumot, megállapítottam, hogy ez egy ismételt ellenőrzés, a szerelő azonosítója rovatban 2 azonosító szerepel, holott egyedül volt. /Tanulság: senkit semmilyen indokkal nem szabad az órához engedni tanuk fénykép és videó készítés nélkül!!!/

Az eddig leírtakat a benyújtott keresetből ollóztam össze, jegyzőkönyvek stb, dokumentelva, de még nincs vége.

Mivel már én vagyok vádolva, ebben a témában is adatgyűjtés folyt (dobozolás előírásai, kötelező eljárások stb. ), hiszen tudtam, ha elviszik a kismegszakítókat, én soha nem tudom bebizonyítani, hogy nem tettem semmit. Beszéltem igazságügyi szakértővel, még a helyi rendőrséggel is, hogy az én bizonyításom hiteles lehessen még itt háznál. Hiszen az előzményekből szerintem egyértelmű, hogy ez BOSZORKÁNYÜLDÖZÉS, és az előírásokat csak nekünk kell betartani. Persze a rendőr nem tudott segíteni, bár kérdésemre, ha az ELMŰ hívja ki Öket, mert nem engedem be, akkor ki kell jönniük, szokásos kéztárogatás volt a válasz.

2010. január végén a dobozolásra érkező szakembereket már felkészülten vártuk. Tanuk, jó minőségű fényképezőgép, videokamera. A tisztelt szakemberek figyelmét felhívtam, hogy videofelvétel készül és fényképeket is készítenénk a burkolat lebontása után, hogy jól látható legyen minden ami ott látható. Ekkor bár szemmel látható volt, hogy jegyzőkönyvvel érkeztek és leszerelésre készültek, már váltottak, hogy csak ellenőrzik a bejelentést, és nincs is szükség a felvételre és fényképezésre. Természetesen nem hagytuk el ezeket. Innentől a "vizsgálatról" dokumentálás készült. Nagyvonalakban: telefon a központba, (ennek minden szava a felvételen) semmiféle nyoma nincs annak amivel vádolnak " ez nem védhető", stb., közölte velünk, hogy ez a téma itt lezárul, véleményét jegyzőkönyvben rögzíti. A kismegszakítókat kicserélte, mert már régen le kellett volna cserélniük az elavultsága miatt. Ezeket ki akarták dobni, mi természetesen tanuk előtt lezártuk és mai napig megvannak a videofelvétel és a fényképezőgép kártyájával együtt. Azt hiszem ebből is látszik, hogy mennyire ki vagyunk szolgáltatva. Azóta ismét tettem hibabejelentést, erre válasz nincs, de a múlt héten ismét szereltek, és a feszültség rendeződött. Legalább ezt azért már elértük. Ennek ellenére már nem akarjuk feladni, és mindenképpen tovább akarjuk vinni az ügyet.

Jelenleg annyi történt még, hogy az ügyvéd tájékoztatott, hogy a keresetet elutasították avval, hogy túl alacsony az összeg, de erről most még többet nem tudok. Most fizetési meghagyást nyújtunk be, majd az ELMÜ tereli bírósági útra.

/Itt a feszültség csökkenés és az evvel a témával kapcsolatos hibabejelentés kezelé,s amivel mi megtámadtuk az ELMÜ-t, a boszorkányüldözés már csak egy kis ráadás, de valószínűleg itt van átfedés, hiszen a hivatalos eljárások rendjét itt is folyamatosan
megszegték./

Telefonbeszélgetésekben a MEH-nél is és az ELMÜ szerelőknél is kiderült, hogy az óra mérését befolyásolja a feszültség, bár hivatalosan tagadják, de ha szabványon kívül van a feszültség az óra sem jól mér.

Bocsánat, hogy ilyen hosszú, de nem tudom rövidebben, az is lehet, hogy zavaros, mert az alapot már a sok anyagból szedtem össze, mert a hideg kiráz, ha le kell írnom."

Hát, ennyit a garantált szolgáltatásról, felügyeleti szervekről, fogyasztó kiszolgáltatottságáról. Szerintem igen tanulságos a történet.

Már májusban olvasható volt a történet a Zugügyvéden, de engem is megkeresett steve0915 a történetével.

"Az én történetem 2008 márciusában kezdődött, amikor is felhívtam az ÉMÁSZ területileg illetékes ügyfélszolgálatát, hogy van-e rá lehetőség, hogy megnézzék a villanyórámat (típus: E72F-02,  hitelesítési és gyártási év: 2006), mivel szerintem lehet, hogy többet mér. Igazából nem voltam teljesen biztos benne, de úgy gondoltam, hogy annyit megér.
Telefonon értesítettek, hogy mikor jönnek. Én 60 km-re dolgoztam, nem tudtam otthon maradni, ezért megkértem édesapámat, hogy engedje be a szerelőket nyugodtan, hogy megnézhessék a villanyórát.
Bemérték a villanyórámat, ami kb. 30%-kal többet mért. Lecserélték az órámat, majd a rosszat elvitték. Kataboxot raktak az órámra egyből, amikor kijöttek a hívásomra, akkor még nem tudtam miért...
Kaptam egy levelet, hogy Pécelen szakértő fogja bevizsgálni az órámat, ha akarok jelen lehetek. Mivel eddig teljesen jóhiszemű voltam, nem mentem el, nem tartottam fontosnak, mivel úgy gondoltam, hogy ez már az ő dolguk, hogy mitől mért többet az óra. Akkor döbbentem meg, amikor elküldték nekem a szakértői vizsgálatot, hogy az óra teljesen sérülés mentes volt, semmilyen idegen kezűségre utaló nyom nem volt rajta (amit már a helyszínen is megállapítottak), de erős mágneses hatás érte, ezért megbüntetnek 240.000.- forintra.
Nagyon megijedtem, majd azonnal felhívtam a megadott telefon számot ahol kérdőre vontam őket, hogy ez most mi? Miért engem büntetnek azért, hogy többet mér az óra? Megkértek, hogy menjek be Egerbe személyes egyeztetésre.
Fogtam magam és bementem a megadott időpontban. Ott is kérdőre vontam őket, hogy ezért miért engem büntetnek. Az ott jelen lévő fiatal ember elmondta, hogy ők már láttak ilyet, biztos én mágneseztem be az órát, ezért fizessem ki a büntetést. Teljesen kikeltem magamból, hogy ezt, hogy képzelik, hogy meggyanúsítanak, és azt sem tudtam, hogy miről beszél. Még tett egy utolsó próbálkozást, hogy elengednek a büntetésből 20%-ot...
Megmondtam nekik, hogy én semmit nem csináltam az órával, és a havi 8000.- forintos számlámból egyébként is mit tudnék ellopni. Felálltam és ott hagytam őket.
Tehetetlen dühöt éreztem.
Kb. 1 év múlva jött egy levél egy behajtó cégtől, hogy megbízta őket az ÉMÁSZ minden fajta egyezkedésre a kirótt kötbérrel kapcsolatban. Válaszként elküldtem nekik a szakértői vizsgálat másolatát, külön kiemelve azt, hogy az óra teljesen sértetlen volt, és hogy semmilyen egyezkedésbe nem megyek bele, mivel jogtalannak tartom a büntetést.
Idén áprilisban megkaptam a bíróságtól a levelet, hogy be kell mennem tárgyalásra, mivel az ÉMÁSZ bíróságra adta az ügyet.
Akkor vettem észre, hogy a záró matrica sorszáma az én jegyzőkönyvemen nem szerepel(amivel a szállító dobozt zárták le), csak az ÉMÁSZ jegyzőkönyvén matrica formájában...
Mivel ügyvédre nem volt pénzem, ezért kértem segítséget a zugügyvédtől, ahol nagyon sokan láttak el jó tanáccsal, amit utólag is köszönök!
Május 18-án elmentem a bíróságra, ahol csak ketten jelentünk meg a bírónővel... Elmondtam neki a tényeket, nagyon rendes volt, látta rajtam, hogy még soha nem voltam bíróságon.
Elolvasta az ÉMÁSZ által beküldött "bizonyítékokat", ami abból állt, hogy a szerződésből kiragadtak egy mondatot, hogy bármilyen módon befolyásolom az órát, én vagyok érte a felelős.
A bírónő átnézte a jegyzőkönyvet, majd azt mondta, hogy nem igazán érti az ÉMÁSZ álláspontját, de nem is ért a szakmai részhez, ezért felkínálja a lehetőséget az áramszolgáltatónak, hogy igazságügyi szakértővel vizsgáltassa meg az órát, hogy mitől lehet a többlet fogyasztás, és mikortól áll fent ez az állapot.
Én ennek elsőre megörültem, de a zugügyvéden amikor beírtam ezt, azt mondták, hogy ne örüljek, mert össze fonódások vannak a szakértők és az áram szolgáltató között...
Most mit tegyek?
Írtam egy levelet a fogyasztó védelemnek is kb. 1 hete, de még nem válaszoltak.
Úgy gondolom, hogy a saját igazam mellett ki kell, hogy álljak, remélem nem olyan ez az ország, mint ahogy azt sokan leírták...
Hát, jelenleg itt áll az ügyem, várom, hogy a bíróság kiküldje a következő tárgyalás időpontját."

Nem túl meglepő, hogy a történet a legtöbb eddig ismerttel rokon vonásokat mutat.

Az egyeztetési lehetőséget valószínűleg azért intézményesítette a szolgáltató, hogy a tapasztalatlan, naiv ügyfelekbe belesulykolhassa, hogy nincs más lehetősége, minthogy kifizesse a kötbért, vagy annak egy részét, mivel a legtöbben nem engedhetik meg maguknak, hogy elveszítsenek egy esetleges pert. 

Én is voltam ügyvédnél, és a lényeg, amit nekem mondott: a kötbérkövetelés csak felróhatóság esetén áll fenn. Vagyis amíg a szolgáltató nem tudja bizonyítani, hogy akár egy ft kárja is keletkezett az ügyben, addig nem jogos a kötbérkövetelése. Még előnyként említette, hogy ha a fogyasztó jelentette be, hogy rosszul mér az órája (és nem más). Mivel ebből a történetből is látszik, hogy ezek fennállnak, remélhetőleg nincs min aggódni.

Viszont korábbi években a szolgáltató sorra nyerte a pereket - az objektív felelősségre hivatkozva: vagyis hogy az általános szerződési feltételek tartalmazzák, hogy a fogyasztó a felelős az óráért, ezért a kötbérkövetelés jogos. Ezt a VET is alátámasztja, senkit nem érdekel, hogy mitől hibásodott meg az óra!

Ez a történet is megerősíti az eddig tapasztaltakat, miszerint az áramszolgáltató a saját, egyoldalú szabályzata alapján azt tesz a fogyasztóval, amit nem szégyell! A szolgáltatónak - sokak egybehangzó véleménye szerint és az enyém szerint is - egyáltalán nem érdeke, hogy kiderítse, hogy történt-e egyáltalán mágnesezés, hogy a szóban forgó fogyasztó követte-e el, vagy csak az óra egyszerűen valamely műszaki okból meghibásodott, netán eleve hibás volt, már a fölszerelés pillanatában is!

Újra kiemelhető, hogy a fogyasztó az áramszolgáltatónak teljes mértékben kiszolgáltatott, visszaél piaci helyzetével, nem tudom, van-e ilyen jogi kategória, hogy jogalap nélküli gazdagodás, de ha van, akkor ráillik a helyzetre. Annak ennelére, hogy ezt a szolgáltató nem hajlandó elismerni, minden ilyen jellegű kérdésnál csak eltereli a kényes témáról a szót.

Egyik olvasóm a következő történetet osztotta meg velem.

Egy rutinellenörzésre várta az áramszolgáltató embereit, miután ő is villanyóra-mágnesezési ügybe keveredett - önhibáján kívül. A története neki sem különbözik semmiben a többitől, viszont a szolgáltató egyik embere elszólta magát. Nem is kicsit!

A szerelőkkel beszédbe elegyedett, mivel szerette volna megtudni, hogy mit is tehetne, hogy az igazát bizonyítsa, és ne kezelje az áramszolgáltató bűnözőként. Odáig jutottak a beszélgetésben, hogy az áramszolgáltató által megbízott cég emberei bizalmas információkat is kiszivárogtattak.

Elmesélték, hogy vannak az áramszolgáltató megbízásából emberek, akiket kirendelnek helyszíni ellenörzésekre, ahol a feladatuk a fogyasztó megkárosítása. A rutin-ellenörzést úgy végzik el, hogy az óráról levágják a  plombát, majd megbontják az óra burkolatát, megnézik magát a mérőszerezetet. Közben "véletlenül" megkarcolják az óra valamelyik alkatrészét a csavarhúzóval (pl. tárcsát).

Ezt általában úgy a legegyszerűbb elérni, ha beküldik a fogyasztót egy számláért, vagy hogy kapcsoljon fel egy lámpát, hogy az ellenörző mérést el tudják végezni. Mivel nincs a helyszínen a fogyasztó, és azt sem tudja, hogy mit lehet az órával csinálni, így gyanútlanul bemegy, megteszi, amire kérték. Ezalatt a szolgáltató által kirendelt ember az említett karcolást megteszi, majd mintha mi sem történt volna, visszateszi a burkolatot, leplombálja az órát. A fogyasztó aláírja, hogy megvolt az ellenörzés, mindent rendben találtak, nyugodtan folytatja megszokott kis életét.

Igen ám, de egy kis idő elteltével újra felhívja az áramszolgáltató a fogyasztót, újra ellenörizni szeretné az órát. Fogyasztó tájékoztatja a szolgáltató megbízottját, hogy nemrégiben jártak nála, mindent rendben találtak. Mire a szolgáltató általában adminisztrációs hibára hivatkozik, újra megbeszélik az időpontot, újra kimennek a helyszínre, újra megbontják az órát, és csodák-csodája, az óra meg van karcolva! Egyből jegyzőkönyvezik, hogy az óra meg volt bontva, gyanútlan fogyasztó aláírja, erre a jegyzőkönyvre hivatkozva pedig a szolgáltató kiszabja a villanyóramágnesezési történetekből már jól ismert többszáz ezer forintos kötbért.

Ez is egy olyan eset, amire a fogyasztó legrosszabb rémálmában sem gondolna. Ő hiába mondja, hogy nem csinált semmit az órával, csak a szolgáltató emberei bontották meg, a jegyzőkönyvben már aláírta "halálos ítéletét".

Valószínűleg ezen információ kiszivárgása lehet az alábbi kormányrendelet kiegészítésnek az alapja, mely igen friss: 2010. áprilisában hozták meg, a Magyar Közlönyben is olvasható. 

Kiegészítés a  116/2010. (IV.15.) Kormányrendelethez. A történethez tartozó változtatást kiemeltem.  

"3. A VET Vhr. 2. számú melléklete a "Szerződésszegés" alcímet követően és a 23. §-át megelőzően a következő 22/A. §-sal egészül ki:

Ma kaptam egy újabb történetet, mely kisértetiesen hasonlít az eddigiekre. A kiemelt rész igencsak elgondolkodtató!!! Ezért a cikk elejére is kiteszem! Hátha végre valaki a fejéhez kap, és vége lesz ennek a terrorszervezetnek, ami ma áramszolgáltató néven becézgetünk, és csak nagyokat pislogunk, amikor csalónak állítanak be, megrágalmaznak, és még a képembe is röhögnek, amikor már tehetelen dühömben nem tudok mit tenni!

"A jegyzőkönyvben szereplő „ez külső mágneses befolyásra utalhat” megjegyzésre rákérdezve azt a választ kaptam, hogy bizonyos hibahatár felett az ELMŰ kötelezi őket erre az állításra."

Most akkor fölmerül, hogy mit jelent az "igazságügyi szakértő" kidejezés? Szerintem ezekben az esetekben igazságügyi szakértő = terrorista!!! Egy terrorszervezet egy apró láncszeme.

Az én elképzelt világomban igazságügyi szakértő tényeket közöl, és nem teóriákat jegyzőkönyvez - szerintem. Szégyellje magát mindenki, aki magára ismer! (Már, ha van egyáltalán lelekiismerete - valószínűleg nincs. Van egy népszerű rajzfilmsorozat: Spongyabob. Abban planktonnak hívják ezeket a szennyeket -> alkotóelemük 99% gonoszságból áll!)

Azt meg hogy merik fölvállalni, hogy megrendelésre fölállítanak egy diagnózist, amivel emberek százait igyekszenek tönkre tenni?! De azért az ország "nagy vezetői" nyilván csodálkoznak, amikor mindenki menekül ebből a "remek" országból?!

Most pedig következzék a történet:

"2009 szeptemberében vásároltuk meg jelenlegi lakásunkat, az előző lakó által kompletten felújított állapotban, melybe szeptember 26-án költöztünk be. A költözési utáni kavarodásban és kislányunk novemberi születése miatt, nem tűnt fel, hogy az ELMŰ a rendszeres lejelentések ellenére hónapokig nem küldött számlát. A kezdeti hónapokban más szolgáltatótól sem érkezett számla, így ez akkor még normális átfutási időnek tűnt.

2010. január 5-én telefonon jeleztem az ELMŰ ügyfélszolgálatán a hiányosságot, el is ismerték, hogy az ő hibájukból történt a késedelem, illetve kiderült, hogy a fogyasztás értéke már 72 000 Ft felett van. Ezen nagyon meglepődtünk, irreálisan magasnak tűnt az összeg, még azzal együtt is, hogy az új lakásban szinte minden áramhoz kötött (cirkófűtés, melegvíz, villanytűzhely), továbbá kislányunk miatt jelentősen megnőtt a fogyasztásunk (mosás, vasalás, hősugárzó, stb.).

A következő egy hétben informálódtunk hasonló adottságú lakások tulajdonosainál és próbáltuk meghatározni, valós lehet-e ez a fogyasztás. /Szeptember 11-től január 4-ig 1541 kW./

Érdeklődtünk az előző tulajdonosnál ez ügyben, aki válaszában megjegyezte, hogy az utolsó fél évben ők is meglepően magas villanyszámlákat kaptak, illetőleg javasolta, hogy kezdeményezzük az óra kivizsgálását.

Egy héttel később személyesen kerestem fel az ELMŰ csepeli kirendeltségét, részben azért, mert még mindig nem érkezett meg az elmúlt hónapok számlája, részben pedig mert jelezni szerettem volna a mérőórával kapcsolatos kételyeinket.

Itt megtudtam, hogy átírási problémák miatt nem készült el a számla, mert a szintén a lakáshoz tartozó éjszakai mérőóra még mindig a kettővel korábbi tulajdonos nevén volt (ezt egyébként már a lakás előző tulajdonosa sem használta). Ígéretet kaptam a hiba elhárítására, mert ezt a problémát a helyszínen nem tudta megoldani az ügyintéző.

A mérőóra megbízhatóságával kapcsolatban arra kértek, ellenőriztessük előbb a lakás elektromos hálózatát, kapcsoljuk le a fő fogyasztókat, próbáljuk kideríteni, nincs-e kóboráram valahol, és mivel a héten nem volt műszakis kolléga, így állításuk szerint egyébként sem tudtak nekem segíteni, más ügyfélszolgálatra irányítottak, erre azonban kisgyermekünk ellátása miatt nem volt lehetőségem.

A következő hetekben figyeltük a villanyóra mozgását, férjem szabványos fogyasztásmérő készülékkel mérte az egyes készülékek fogyasztását, de nem találtunk magyarázatot az addigra már mások szerint is kiemelkedő fogyásra. Mivel minden spórolásunk ellenére csak január hónapban 408 kW-ot sikerült belepörgetnünk az órába, így február 5-én ismét felkerestem a csepeli ügyfélszolgálatot és kértem a mérőóra ellenőrzését.

Az ügyintéző hölgy kifejezetten udvariatlan hangnemben fogadta a kérésemet, mert szerinte ez a fogyás egyáltalán nem kiemelkedő és továbbra is a lakás műszaki átvizsgálását szorgalmazta volna. (Ugyanaz az ügyfélszolgálatos hölgy volt, aki a mérőóra átírását másfél óra alatt képtelen volt tisztességesen elvégezni, tehát konkrétan miatta nem kaptuk meg időben az ELMŰ számláit és nem derült fény már korábban a mérőóra hibájára.)

Műszakis kolléga ezen a héten sem volt, ennek ellenére kb. 2 órányi ügyintézés és többszöri lebeszélési kísérlet után eljutottam végre oda, hogy befizethettem a mérőóra ellenőrzésének díját.

2010. február 12-én megtörtént a villanyóra helyszíni ellenőrzése, amely +91,64%-os mérési eredményt állapított meg. A plomba ép volt, a mérő hitelesítése nem járt le. A mérőóra külső, nem zárható szekrényben a lépcsőházában található.

A szerelő tájékoztatott, hogy a leszerelt órát szakértői vizsgálatra tovább küldik. A jegyzőkönyvben szereplő „ez külső mágneses befolyásra utalhat” megjegyzésre rákérdezve azt a választ kaptam, hogy bizonyos hibahatár felett az ELMŰ kötelezi őket erre az állításra.

Az új mérőóra felszerelésétől fogyasztásunk teljesen átlagosnak mondható, a lakás műszaki felszereltségének és családi körülményeinknek megfelelő: február 12-től május 17-ig 704 kW áramot fogyasztottunk.

2010. április 14-én került sor az óra szakértői vizsgálatára az Elster Méréstechnikai Kft. péceli üzemében, ahol a vizsgálat megállapította, hogy az órán külsérelmi nyomok nem találhatók, belső szerkezeti eltérés nem tapasztalható, az óra sértetlen. A fék mágnes legyengülése viszont lemágnesezésre utal, mert természetes úton nem jöhet létre – a szakértő szóbeli állítása szerint ő más magyarázatot nem tud, de a jelenséget jelenleg is vizsgálják fizikai laborokban.

Május 14-én, pénteken kaptuk kézhez az ELMŰ Hálózati Kft. levelét, mely szerint várhatóan 480 000 Ft kötbért követelnek tőlünk az Elosztói Üzletszabályzat 7.8.2 és 7.8.4.3 pontjaira hivatkozva.

A 7.8.2 pont a rendszerhasználó szerződésszegésére vonatkozik és több alpontot is tartalmaz, azonban a levél nem pontosított és nem fogalmazta meg konkrétan a követelés jogalapját.

Május 17-i telefonos megkeresésemre május 26-i időpontot kaptunk az egyeztető megbeszélés lebonyolítására.

Az ELMŰ Hálózati Kft. kötbér követelését alaptalannak tartjuk és nem kívánjuk megtéríteni, mivel:

 -          nem mi követtük el a jegyzőkönyvben szereplő mágnesezést az órával, nem használtuk rendeltetésének nem megfelelően az órát,

-          az óra bizonyíthatóan rosszul mért már a nevünkre kerülésének időpontjában, de
mivel az ELMŰ elmulasztotta számlázási kötelezettségét, így a hibára csak hónapokkal később derült fény,

-          átíráskor semmiféle ellenőrzés nem történt, holott az ELMŰ felelőssége a mérőóra karbantartása, hitelesítése,

-          a hibás mérőóra a társasház folyosóján, a szomszéd lakás mérőórájával együtt egy zárhatatlan szekrényben található,

-          az ELMŰ-nek hátránya nem származott a túlszámlázásból és az abból eredő túlfizetésből, sőt, jogtalan előnye származott belőle.

 A kötbérrel kapcsolatban még megjegyezni kívánjuk, hogy annak alaptalanságán túlmenően az összegét is túlzottnak, kirívóan magasnak tartjuk, hisz az ELMŰ-t a történtekből kifolyólag kár nem érte (sőt, éppen hogy túlfizetésben vagyunk irányukba).

  Budapest, 2010. május 18."

2010.05.14-én volt egy "konferencia" az előző bejegyzésemben említett cikkel kapcsolatban. Ennek a "részletes" leírása megtalálható ezen a linken: http://www.akontroll.hu/bel1.php?ssz=424 Erre a szervezők hívtak állítólag szakügyvédet is, aki nem jelent meg valamilyen elfoglaltsága miatt, illetve egy EP-s parlamenti képviselő asszonyt, aki szintén egyéb elfoglaltsága miatt nem tudott részt venni (holott állítólag az ő kérése volt az adott időpontban a konferencia). Pedig talán érdemes lett volna meghallgatni, hogy az utólérni kívánt Európában hogyan is zajlanak ezek az ügyek - illetve vannak-e egyáltalán ilyen és hasonló ügyek/visszaélések az áramszolgáltatók részéről.

A konferencia főbb megállapításait szeretném csak kiemelni, mindenről itt beszámolni majdhogynem lehetetlenség.

A leglényegesebb megállapítás: 'Több alapvetés leszögezésre került, pl. a szolgáltató elismerte, hogy a fogyasztója "általában" kiszolgáltatott, mivel nem válthat naponta energiaszolgáltatót, ezért nagyobb empátiára, konszenzuskészségre van szükség a vitás ügyek rendezéskor részükről. A jogász hangsúlyosan rámutatott, hogy egyenrangú szerződő felekről van szó, ezért egymás felnőttként való kezelésének, a valós párbeszédnek mindenképpen helye van az "ügyek" intézésekor. "

A vitaindító beszéd leglényegesebb elemei is a kérdések voltak: 

"1. Elfogadható-e, hogy mérőcsere, illetve fogyasztóváltás esetén nincs pontosságellenőrzés? 
2. Mi a biztosíték arra, hogy a fogyasztó hibátlan mérőt vesz át? 
3. Mérővel kapcsolatos fogyasztói észrevételek esetén miért kell előre vizsgálati díjat fizetni, ha ez szerződéses kötelezettség? 
4. Ha egy villanyóra többet mér a valós fogyasztásnál, életszerű-e azonnal mágneses befolyásolásra – másra nem - utalni? 
5. Amennyiben a mérők - ellentétben a gyártók állításaival érzékenyek külső mágneses terek hatásaira -, akkor miért nem figyelmeztetik erre a fogyasztókat szerződéskötéskor? 
6. Életszerű-e az, hogy lakáson kívül, gyakran csoportosan elhelyezett mérőkre egy fogyasztó több tízezer forintért vásárol mágnest? 
7. Ismert-e olyan szakirodalom, azon az egy magyar íráson kívül, amelyet egy, a vizsgálatokban is résztvevő igazságügyi szakértő publikált, amelyik minden kétséget kizáró, vizsgálatokra is alapozva azt állítja, hogy ha egy mérő többet mér a valós fogyasztásnál, és esetleg fék-mágnesei 5-10%-al egy adott értéknél gyengébbek, akkor az csak azért lehet, mert azt valaki kívülről mágnesesen befolyásolta?
8. A mérő meghibásodása csak a fogyasztó jogellenes energiavételezés kísérletének eredménye lehet? 
9. A szakértő miért nem ténymegállapítást tesz, miért valószínűsít egy teóriát, amelyet aztán a szolgáltató megfellebbezhetetlen tényként kezel?
10. A mérő pontos működéséért a szolgáltató felel, ha bebizonyosodik, hogy a fogyasztó vétlen hogyan kártalanítják, kártalanítják-e egyáltalán a meghurcoltatásáért? Az ilyen természetű jogviták nem polgári jog körébe tartoznak?
11. Hogyan lehetséges az, hogy a szolgáltató egyik gazdasági társasága rendezőszámlával, pénz visszafizetéssel, és elnézést kéréssel lezárja az ügyet, miközben egy másik gazdasági társasága fenntartja több százezer forintos kötbérigényét?
12. Kivel van szerződéses jogviszonyban a fogyasztó? A fogyasztási szerződést a fogyasztó az Rt-vel, illetve jogelődjével kötötte, akkor az Rt. tulajdonában lévő önálló gazdasági társaság miért hivatkozik szerződésszegésre, hiszen vele nem is áll fenn szerződéses jogviszony?"

A három meghívott panaszos is elég sok kérdést intézett az áramszolgáltatók képviseletében megjelent D. Boross Norberthez, de egyik kérdésre se kaptak a helyszínen választ. A teljesség igénye nélkül a kérdések:

Halász Éva:

"Amennyiben katabox van az órán, akkor biztos lehet-e a fogyasztó, hogy azt nem tudják megmágnesezni - kérdezte. Ha ez így van, akkor ezt a megoldást miért csak az ő óráján alkalmazták? Miért nem javasolják a fogyasztóknak?

Az ELMŰ kommunikációs igazgatója azt nyilatkozta, hogy túlfizetés esetén a kamatot is visszatérítik, de nála ez nem történt meg. Miért?
Miért nincs az óra fölszerelésekor ellenőrzés, hogy jó-e az óra? Mágneses térre vonatkozó mérés? Életszerű-e az ELMŰ véleménye, miszerint valaki több mint két évig fizeti a valós fogyasztásának közel háromszorosát, ha tudja, hogy az óráját megmágnesezte?
Egy társasházban, nyitott szekrényekben, ahol több tulajdonos órája is megtalálható, hogyan feltételezhető, hogy valaki hosszú távon mágnesezni mer?
Ha tényleg annyira zakatol az óra mágnesezéskor, mint az a bemutatóban hallatszott, egész biztosan senki nem mer ezzel próbálkozni társasházban!

Egy erős megállapítás... Vagy költői kérdés?
Véleménye szerint az ELMŰ-nek jelenleg nem érdeke, hogy megpróbálja a mágnesezést visszaszorítani, mert bárkire kiszabhatja a kötbért szerződésszegés címén!

Kérdések, kérdések után
Ha tűzvédelmi okokból nem zárhatom be az órámat, akkor hogyan kellene védenem? Újfent nem kaptam értékelhető választ arra, hogy hogyan kellene védenem az órámat!
Ha valaki minden héten megmágnesezi az órámat, akkor minden alkalommal kiszabhatja az ELMŰ a 300.000 forintos kötbért?
Ha az óra leírásában az van, hogy nem reagál számottevően a mágneses mezők változásaira, akkor miért nem küldi vissza az ELMŰ az órát? Ha az ELMŰ tudja, hogy ez hamis állítás, akkor miért nem figyelmezteti a fogyasztót, figyelmezteti a gyártót/forgalmazót, hogy hamis állítás szerepel a leírásban?
Miért nem mágnesesség ellen védett dobozban történik az órák helyszínre és onnan történő elszállítása, ha mégis érzékeny a mágneses terekre?
Ha az óra nem megbízható, akkor miért választhatom az átalányt?
Mit tett 2005 óta az ELMŰ mágnesezés ellen? Hogy lehet, hogy az ELMŰ Hálózati Kft-nél a különböző osztályoknak írt levélre mindig ugyanaz az osztály válaszol? Miért írják be a hitelesítés évét gyártási évnek?
Az ELMŰ javasolja, hogy tegyen feljelentést a Rendőrségen, ha biztos vagyok benne, hogy ártatlan vagyok. De milyen eredményt vár, ha már hónapokkal korábban elvitte az órámat, sőt, vizsgálat céljából föl is bontotta? Megnézheti a rendőrség a helyszínt, ahol már az óra nem található meg?!"

Kőhalmi Tamás:

Tájékoztatta a jelenlévőket, hogy a laboratóriumi óravizsgálatról késve értesítették. 

"Folyamatos reklamáció, egyeztetés, fellebbezés az ELMŰ különféle fórumain, ami után az ELMŰ visszakozott, és megszüntette a kötbér követelését, viszont előállt egy 41.600,- Ft összegű kártérítéssel, mivel a villanyórát le kellett cserélni. Ezt sem fogadták el, mert a hibás villanyóra cseréje mindkét fél érdekében történt, az egész ügy megelőzhető, és kezelhető lett volna, ha a lakásvásárláskor lecserélik, vagy bemérik a villanyórát, és ezt követően cserélik le, illetve a panaszaik alapján még a korai fázisban rájönnek, hogy a villanyóra hibás. Véleményük szerint kártérítés illet meg őket, mert a tényleges fogyasztósuknál magasabb összeget fizettek be, és saját költségükre jártak el az ügyben. Amit kifejezetten sérelmez, hogy az ELMŰ elkövetőként és bűnözőként kezeli a fogyasztót, saját belső eljárásaira hivatkozva elzárkózik minden egyeztetéstől, további vizsgálattól."
 

Dr. Éry Pál:

"Miközben az ELMŰ Ügyfélszolgálati Kft. elismerte, hogy az óra alkalmatlan volt a mérésre, ezért többször is elnézést kért, megígérte, hogy a pénzt visszafizeti. A másik arcuk viszont a Hálózati Kft, amelyik pont az ellenkezőjét teszi."

..."Majd az Elster telephelyén, a velük valószínűleg üzleti kapcsolatban lévő független szakértő mér egy mágneses rést, valahonnan előszed egy gyári adatot, és az eltérés miatt kijelenti, hogy mágneses befolyásoltság történt. Ez a vélemény, több hasonló esetet megismerve futószalagszerűen készül: ugyanazzal a pár szavas megállapítással. Laikus szemmel sem felel meg a szakvélemény az elvárt kritériumoknak: nem rögzíti, hogy mivel történt, mi vagy ki okozhatta és főleg mikor? Kiemelik, hogy a tárcsát meglökve, az szabadon fut. Ez egy olyan eltérés, amit már az első, helyszíni vizsgálaton rögzíteni kellett volna! Minden ilyen vizsgálatnak reprodukálhatónak kell lenni. Mellesleg a szakértő "megsúgja", hogy lehet az ELMŰvel majd "egyezkedni" (akár 50%-ig)!"

"Miért lopta volna áramot – kérdezte most is, hiszen bármilyen számítógépes program kiszúrja az előző évitől jelentős eltérést. Miért tette volna: semmiféle nagyfogyasztó berendezése nincs. Elmaradása sem volt soha. Ha valaki ilyenre adja a fejét - véli – célként egy már sikeres "lassítás" áll. Van-e ilyen? Ha a módszer elterjedt, akkor a környező országokban is lenne ilyen, minimum a magyar ajkú lakosság körében. Ezt szakértői vélemény tagadja.
Mellesleg sem az új óra felszerelése, sem az ellenőrzés során nem végeztek helyszíni pontossági vizsgálatot."

"Ami igazán meglepte, az hogy rendőrségi idézést kapott bűnügyben vádlottként. ...A jegyzőkönyvben arra is figyelmeztették, hogy akár rabosíthatják is. Milyen rongálásról lehet szó, amikor a saját maguk által kiadott jegyzőkönyvekben ismerik el az óra sértetlenségét, azon semmiféle külsérelmi nyomot nem észleltek."

Dr. Boross Norbert (ELMŰ kommunikációs igazgató, szóvivő) nyilatkozata itt nagyon össze van zsugorítva, igazából nem derül ki belőle semmi. Mint az a konferencián is látható volt, semmiről nem tudnak, ők mindent jól csinálnak, semmi aggályos nincs a hozzállásukban, tevékenységükben. Csak, hogy leszögezzük: annyi hazugság hangzott el ott, hogy azt már nem merte a cikk írója se vállalni - véleményem szerint. 

Szóval idéznék valami azért mégis Norberttől: "Minden olyan esetben, ha a mérőn valamiféle elváltozást, a havi számla értékének megváltozását jelzi az ügyfél, akkor annak semmiféle hátrányos következménye nincsen, a szolgáltató a hibát kijavítja. Az ügyfél mérővel kapcsolatos kötelezettségei tehát lényegében némi odafigyelésben merülnek ki. Ha azonban az elváltozást (bármilyet) a szolgáltató az egyébként rendszeres ellenőrzések során vesz észre, akkor a helyzet bonyolultabbá válik. Ilyen esetekben az ügyfél jelenlétében leszerelt mérőt igazságügyi szakértő vizsgálja meg, a szolgáltató pedig megbecsüli az elfogyasztót energia mennyiség."

Erről csak annyit írnék, hogy én is magam jelentettem be, hogy valami nem stimmel, és mégis még mindig arra várok, hogy az ELMŰ elnézést kérjen, és elhúzza a csíkot ebből az országból is! Norbert nyilatkozata szerint nekem nem jelent hátrányt a kötbér?! Vagy hogy kell ezt a mondatot érteni, kedves uram?! Remélem, legalább néha nem alszik nyugodtan, amikor ennyit hazudik. Azt se értem, hogy hogy adhatják írásban a hazugságot? Már ennyire szabad országban élünk? Legalább annyit elvárnék, hogy a cikk után megjelenne a helyesbítés szolgáltató részéről, hogy félrekommunikálták az eseteket! De legalább az elnézéskérést minimum követelménynek tartanám.

Ott volt még a konferencián Fodor József is, a mérésügyi osztály vezetője. Mondanom se kell, hogy föl se nézett (vajon miért nem mert?). Egyszer szólalt meg (akkor se kellett volna), amikor egy vélhetően elműs sajtós kérdezett a "kispadról" egy teljesen témához nem illőt. Hát, most már értem, miért nem értik a leveleimet se, és nem képesek rá válaszolni. Újságolvasás közben nagyon nehéz...

A kisérletekre, bemutatókra nem térnék ki túl részletesen. Volt egy óramágnesezési kisérlet. Valamennyit bütykölt az órán az emberke, mielőtt többszöri próbálkozás eredményeként sikerült zakatolásra bírnia az óraként feltüntetett szerkezetet. Nem is értem, hogy ha annyira zakatol tényleg az óra, mint ott a bemutatón, akkor hogy lehetne egy lakáson belüli óra mellet megmaradni, egy társasházban enm félni, hogy meglincselnek miatta?! Ha tényleg ennyire egyértelmű, akkor csak az áramszolgáltató embereinek el kellene mennie a társasházakba, és meghallgatni, hogy hol recseg az óra?! 

Valójában a bemutatót nem lehetett komolyan venni, egyszerű show jellege volt csak. De legalább látványos volt... lehet,, hogy az áramszolgáltató(k)nál is ilyen show keretein belül etetik a kollégákat? És ezt is a mi pénzünkből?

Az NFH-tl is hívtak egy fiatal hölgyet, aki megintcsak nem tudott érdemben semmit hozzátenni a témához. De leglaább jó sokáig húzta az időt, ami szintén nem segítette, hogy tényleg lehetőség nyíljon a közvetlen kérdés-válaszmechanizmus beindulását.

Az érdekes kérdés, hogy a cikkben nem találtam a MEH-től meghívott "szakembert" megemlíteni. Hozzá kell tennem, hogy Balogh Dezső még viszonylag a konferencia elején felkérte, hogy néhány szót szóljon, mire az emberke (azt hiszem, Besennyei volt a vezetékneve) mondta, hogy ő majd az érintettek után szeretne bármit is mondani, és nagyjából menekült a kezébe került mikrofontól... utána meg egész végig a tollát (vagy valami hasonló hosszúkás dolgot nézegetett és babrált). Hát, tényleg volt értelme eljönnie, mit ne mondjak... igazából nem csodálom, hogy a cikkből kimaradt szegényke.

A hirtelen beráncigált, vagy szándékosan semmi újat nem mondó ügyvéd se tudott semmit hozzátenni az ügyhöz, amit a panaszosok már ne tudtak volna, szerintem legalábbis.

Szóval a véleményem nem sokat változott az ügyről. A szolgáltató egyik emberétől hallottam, hogy állítólag fenyegetésekkel és egyéb módszerekkel szokta az áramszolgáltató az embereket a saját hazugságai mellé állítani.

Ja, a cikk is úgy íródott, hogy mindenkit megkért a szerzője, hogy írja le, amit fontosnak tartott a mondandójából. Így én is elég gyorsan tudnék cikkeket írogatni... azt se lehet tudni, hogy a felvett hanganyagot miért nem bocsáthatja a résztvevők rendelkezésre a cikk szerzője. Talán őt is "megkérték", hogy mit tegyen, vagy mit ne tegyen?! Nem érzem azt a cikk tartalmából, hogy ez a cikk egy fogyasztóvédelmi oldalon jelent meg... nagyot csalódtam a "fogyasztóvédelem" szó tartalmában, jelentésében... :(

Ehhez csak egy hozzáfűznivalóm lenne: vétkesek közt cinkos, aki néma...

Balogh Dezső, okl. vill. mérnök, NFH nyugalmazott vezető főtanácsos 2010. február 19-én megjelent cikke (http://www.akontroll.hu/bel1.php?ssz=382) nagy port kavart az elmúlt hónapokban egyes áramszolgáltatók körében. Sokan támadták, hogy valótlan állítások szerepelnek benne.

A cikk lényege, hogy a villanyóra mágnesezéssel vádolt, és egyezkedni, fizetni nem hajlandó fogyasztókat a szolgáltató először a Rendőrségen (közvetve) följelenti, majd beperli. Mindezt a vitatható laboratóriumi jegyzőkönyv alapján teszi.

A cikk fölvet több jogi és műszaki problémát. Aki már akaratán kívül belecsöppent a történetbe, láthatja, hogy a cikk írójának a legtöbb dologban igaza van.

Amikor a fogyasztó bejelenti, hogy az órája többet mér, mint a valós fogyasztása, joggal reméli, hogy az óracserével, esetleg valamennyi kompenzációval be van a történet fejezve. De csak eztán jön a fekete leves! 

Amikor hónapokkal az óracsere után meglátja az ember a postaládájában, hogy levelet kapott a szolgáltatótól, joggal reméli, hogy értesítik, hogy mikor milyen összeg visszautalására számíthat, netán elnézést kérnek, mert az óra nem megfelelően működött. De nem! Az első levél, amit kiveszünka  borítékból, egy meghívó egyeztetésre, a melléklete pedig a többszáz ezer forintos kötbérértesítő.

Először az ember köpni-nyelni nem tud, átfutja mégegyszer, hogy tényleg nem arról szól, hogy az áramszolgáltató ennyi pént szeretne visszautalni, de tényleg nem. A kötbért szerződésszegés címén róják ki, aminek alapja a laboratóriumi vizsgálat, mely kimondja, hogy annak ellenére, hogy az óra nem volt megbontva, a vizsgálópadon mért eredmények mágnesezésre utalnak. Itt már önmagában érdekes az utal szó szerintem. Most akkor ez tény, vagy nem? Ha tény, akkor miért utal, ha nem, akkor hogy meri az "igazságügyi szakértő" leírni? 

Jelenleg, mint azt a cikk is részletezi, még arról sem egyezik a szakemberek véleménye, hogy tényleg meg/lemágnesezhető az óra. Illetve több szakértő más lehetőségeket is megemlít, amitől hasonló eredményeket produkál az óra.

Az "igazságügyi szakértő" pártatlansága is eléggé megkérdőjelezhető véleményem szerint az ügyben, mivel:

1. az áramszolgáltató kéri fel az "igazságügyi" szakértőt a vizsgálatra - magyarán onnan (is) kapja a fizetését. Amelyik kéz enni ad, abba nem illik beleharapni, ugyebár?! Innentől megkérdőjelezhető az is, hogy egyáltalán igazságügyi-e a szakértő vagy mondjuk, bérelt.

2. A mi esetünkben az ELSTER Kft. által gyártott órát az ELSTER Kft. hivatalos helyiségében vizsgáltákbe. Azért érdekes kérdés, hogy miért nem tudják egy legalább függetlennek látszó cég laborjában, vagy netán az OMH laborjában vizsgálni az órákat. Igazán érthetetlen számomra. Legalább a látszat meglehetne...

3. Ha tényleg igazságügyi és tényleg szakértő, akkor miért nem a tényeket írja csak le a papírra? Miért szerepel a jelentésben az "utal" szócska? Vagy miért nem említ meg más lehetőségeket is, melyek a le/megmágnesezést okozhatják (csak egy egyszerű ok - több fórumon olvasható a villámcsapás, helytelen fölszerelés, stb.). Talán mert az alapján nem lehetne a kötbérkövetelést behajtani?

Én több igazságügyi szakértővel beszéltem, és sikerült minden nehézségek nélkül olyat találnom elsőre (interneten is megtalálható a szakértők névsora), aki elismerte, hogy nem csak konkrétan a mágnesezéstől mágneseződhet le az óra.

Ahogy a fogyasztó egyre mélyebbre merül a témában, lassacskán derengeni fog az is, hogy az óracserekor fölszerelt úgynevezett "katabox" egyszerűen a csalók megbélyegzésére szolgál. Volt szerencsém sok villanyórát végignézni, olyat is, amit korábban szereltek, mint a miénket, olyat is, amit később, de nagy meglepetésemre csak az én órámon volt ez az átlátszó doboz. Hogy miért kaptam, azt a szolgáltató egyelőre nem válaszolta meg - arra hivatkozva, hogy amíg az Energia Hivatal vizsgálódik, minden kommunikációt megszüntetnek. Milyen egyszerű... majd lehet, hogy én is azt mondom a két éves gyermekemnek, hogy amíg az apja dolgozik, addig én se adok neki enni... épületes egy baromság, azt mondhatom.

Mindenesetre a f9lajánlott időpontban a fogyasztó elmegy a szolgálatóhoz "egyeztetni". Csakhogy ott kiderül, hogy nincs is miről. Akármit is mond a fogyasztó, az vagy nem ahhoz az osztályhoz tartozik, amihez behívták, vagy az illető nem kompetens a témában, vagy egyszerűen nem tud válaszolni a kérdésre. Még abban is inkompetens, hogy hova tudnék fellebbezni.

Ha bemegyek egy üzletbe, és problémám van az eladóval, kérem a felettesét, és rosszabb esetben neki (is) leordítom a fejét. Na, az ELMŰ-nél azt nyilatkozta a fiatalember, hogy nincs a főnökének elérhetősége (a XXI. században!). Kaptam lehetséges válaszokat arra, hogy az ELMŰ-n belül mely osztályokhoz fordulhatok: Panaszkezelés, ELMŰ-ÉMÁSZ ombudsman (itt hívnám fel az ELMŰ mérésügyi osztály vezetőjének figyelmét, hogy nem úgy írják helyesen, hogy ombutsman!), magához a mérésügyi osztályhoz is írhatok, illetve fordulhatok a MEH-hez. Bár, arra figyelmeztetett a fiatalember, hogy a MEH csak azt fogja vizsgálni, hogy az ELMŰ mindent a törvényeknek, előírásoknak, illetve saját belső szabályzatának megfelelően intézett-e ügyemben. Elvileg két héten belül kiderül, hogy tényleg így van-e. Mivel írtam nekik néhány kérdést az üggyel kapcsolatban -csak, hogy ők se unatkozzanak.

Arra, hogy a fogysztóvédelemhez fordulhatok-e, minden esetben elkerülték a választ. Ami igen lényeges, hogy már a Fogyasztóvédelmi Hivatal is illetékes a témában (csak nem mindenki tud róla, úgyhogy személyesen kell elmenni, és ha nem kapunk érdemleges választ, akkor az asztalra csapni - csak így működik ez az ország sajnos).

Az "egyeztetés" lényege, hogy a fogyasztóba bele sulykolják, hogy az általános szerződési feltételek tartalmazza, hogy a fogyasztónak kötelessége a villanyórára vigyáznia (annak ellenére, hogy az óra a szolgáltató tulajdona)! Ha én kinnhagyom a biciklimet az utcán, és elviszik, vagy csak megrongálják, akkor meg majd szólok az ELMŰ-nek, hogy kötbérköveteléssel kívánok ellene élni?!

Amire figyelni kell az "egyeztetésen":

1. az első mondat az lesz, hogy nem tudott a fogyasztó a szerződésszegés tényéről. Mivel szerződésszegést nem követtem el, nincs tény se, amit én alá óhajtok írni!

2. Mindent le kell iratni, később még lehet jelentősége!

3. A kötbérkövetelést tartalmazó számlát akkor a helyszínen át is nyújtják. Nem szabad elfogadni! Ha úgy érzik, hogy jogos a követelésük, akkor juttassák el a fogyasztóhoz, ahogy akarják.

Sajnos, én ezeket a tanácsokat nem kaptam meg, amikor mentem egyeztetni, de ezt kellett volna tennem :( Remélem, akik még most állnak az eégsz ügy kapujában, már tanulnak a korábbi esetekből.

Balogh Dezső cikkének a műszaki oldalát értékelni nem tudom, mivel sajnos nincs műszaki végzettségem, de annyit mindenki megért belőle, hogy vitatható, hogy egyáltalán mágnesezhető-e a villanyóra. Ezt látszik alátámasztani, hogy több villanyóra leírásában szerepel, hogy külső mágneses mezők változásaira számottevően nem reagál, pontosságából nem veszít (vagy legalábbis valami hasonló szöveg szokott szerepelni). A szakértő ezt vagy nem olvasta, vagy talán nem igaz ez az állítás? Vagy mégse hiteles fogyasztásmérőt szerel föl a szolgáltató?

Ez még a jövő zenéje. Remélem, a közeljövőben fény derül rá, hogy miért nem tesz ez ellen a kiszolgáltatottság ellen semelyik érdekvédelmi szervezet.

A Zugügyvéd blogján található a megmágnesezett villanyóra esetében Perca hozzászólása, mely 2010.05.18-án este készült. Ebben részletesen leírja, hogy hogyan tudjuk mindenféle elektromos beruházás nélkül a villanyóránk működését ellenörizni. 

Mindenkinek ajánlom, mert érdekes tapasztalatra tehet szert. Tudomásom szerint például a mai órák jobbára pozitív irányba tévednek (jobb esetben csak a hibahatárig), míg a korábbi Ganz-órák általában a fogyasztó javára tévedtek. Érdekes összefüggés...

http://zugugyved.blog.hu/2010/05/12/magnesezett_villanyora

Perca 2010.05.18. 20:09:12

 Találtam még három villanyóra-mágnesezési ügyet a neten:

http://homar.blog.hu/2010/03/12/azzal_vadoljak_hogy_duplajara_novelte_a_sajat_villanyszamlajat

http://zugugyved.blog.hu/2010/05/12/magnesezett_villanyora

http://videotar.mtv.hu/Videok/2009/05/25/22/Rettegjen_a_DEMASZ_szakertoitol_.aspx

Úgy tűnik, hogy nem csak egy szolgáltatónál fogrul elő ez a probléma, mivel a hivatkozott linkeknél is különböző szolgáltatók területén adódtak a problémák. 

Ezen kívül több oldal is rendelkezik a villanyóra lassítására, buherálására vonatkozó információkkal. Minden oldalról az derül ki, hogy az elektromos mérőórát lassítani csak úgy lehetséges, ha a mágnes folyamatosan a villanyórán van, és amint onnan elkerül, a villanyóra bepörög, vagyis a valós fogyasztásnak akár a többszörösét ismutathatja.

Náhány kérdés csak, ami az eszembe jutott hirtelen a mágnesezés kapcsán, amiket lejjeb felvonultatok. Igazán szakirodalmat a témával kapcsolatban azon túl, hogy hogyan működik az óra, nem találtam neten, úgyhogy itt szeretnék minden villanyóra-szakértőt, hogy legyen szíves megosztani velem véleményét, tapasztalatát, tudását a témát illetően.

Amennyiben ez tényleg így van, hogy lehet, hogy még mindig ennyien próbálkoznak vele? Egészen furcsának találom, hogy az emberek nem nézenk körül legalább neten, mielőtt ilyennel próbálkoznak. 

Érdekes kérdés, hogy pl. a Juszt-műsorban jó körülmények között élő családot vádoltak azzal, hogy szándékosan befolyásolták a villanyórát. Nekik vajon miért lett volna érdekük, hogy ezt tegyék? Nem éppan rászorulóknak tűnnek... 

A másik érdekes kérdés, hogy egy társasház folyosóján található órát, ahol ráadásul általában több szomszéd órája is megtalálható, hogyan mer bárki megmágnesezni? Csak a  vak nem látja, ha huzamosabb ideig ráteszi valaki a mágnest az órára?! Miért csak a fogyasztó lehetett? A szomszéd nem? Vagy egy haragos? Vagy Jóska-Pista?

Érdemes lenne talán arról is egy statisztikát látni, hogy kb 2005-től (mivel akkorról olvastam az első ilyen ügyet neten) milyen arányban terjedtek el a mágnesezési ügyek? Fokozatosan? vagy ugrásszerűen, netán volt-e valamilyen területi eloszlás?

Erről az áramszolgáltatók semmilyen információt nem bocsátanak rendelkezésre. Pedig lehetséges, hogy ha időben elkezdtek (volna) utánajárni, már több mágnesező banda le van/lenne buktatva. Ilyenről én még egyszer sem hallottam/olvastam. Volt egyáltalán olyan eset, hogy lebuktattak mágnesezéssel foglalkozó embereket/bandát, szervezetet, stb.? Ha valaki tud ilyet esetleg, érdekelne a linkje, vagy hogy milyen médiában kellene keresnem, mikori dátummal.

Ha egyre több panasz jelenik meg, hogy a vád ellenére nem a fogyasztó befolyásolta az órát, akkor esetleg nem lehetséges, hogy más okból megy tönkre az óra? Itt megint érdemes lenne szakértők hozzászólásait olvasni. Laikusként nem nagyon tudok hozászólni a témához.

Következő bejegyzésemben közzé teszem, hogy hogyan tudjuk házilag ellenörizni az óránkat. Remélhetőleg minél többen kapnak az alkalmon, és megteszik. Nem olyan nagy ördöngősség...

Ezt a történetet tamás48 küldte be. A történet alapjaként egy elmulasztott ellenörző vizsgálat szolgált.

A mágneses villanyórákkal a keret történet általában a következő.

Adott egy külsérelmi nyomokkal nem rendelkező villanyóra, ami a tulajdonosa észrevételei alapján többet mér, mint a valós fogyasztása. Ezzel a gyanúval a fogyasztó elmegy az áramszolgáltatóhoz, bejelenti, hogy szerinte túl magas a fogyasztása, valamiért túlpörög az óra. A bejelentés mellé még befizeti a helyszíni vizsgálat díját. Ezt követően az áramszolgáltató vagy az általa megbízott cég szakemberei a helyszínen bemérik az órát, megállapítják, hogy valóban többet mér, mint a valós fogyasztás, felveszik a jegyzőkönyvet, mely már tartalmazza, hogy a mágnesesség gyanúja nem kizárható, további vizsgálat szükséges. Ezt a gyanútlan (többnyire ilyen ügyben tájékoztalan fogyasztó) alá is írja. Lezárt dobozban elszállítják a rossz órát, újat tesznek föl a helyére, nálunk kataboxxal spékelve. Ezután következik a fekete leves.

A laboratóriumi vizsgálaton - független(?) szakértő által készített - ténymegállapító jegyzőkönyv készül, amelyben megállapítják, hogy mérési adatok eredménye alapján a villanyóra mágneses befolyásoltságra utal. Erre hivatkozva kapja a fogyasztó a szolgáltatótól a szerződésszegéses, kötbér követelésre vonatkozó igénybejelentést (ez akár fél millió forintra is rúghat!). 

Kérdéses, hogy a villanyóra tulajdonosváltáskor lecserélésre vagy átplombálásra került-e. Ugyanakkor az egyáltalán nem számít, hogy a fogyasztó évtizedeken keresztül rendesen fizette-e a számlákat, hogy 80-90 éves aggastyánokról van-e szó, stb.

Ezt esetleg még követheti rendőrségi feljelentés, majd hosszabb huza-vona után per.

A legutóbbi történet ezen a linken található meg: http://zugugyved.blog.hu/2010/05/12/magnesezett_villanyora

A kommentek száma is utal rá, hogy egy olyan problémával szembesül a fogyasztó, amire nincs rálátása, nem tudja, hova fordulhat ilyen ügyben.

Mivel még nem találtam ezidáig a történetet több aspektusból megvilágító irodalmat, nincs se műszaki, se jogi rálátásom a történetre, és mivel nagyon felháborítónak tartom az ügyet, úgy döntöttem, hogy létrehozok egy oldalt, melyben az ártatlan panaszosok történeteit kívánom megosztani veletek. Ehhez várom mindenkinek a véleményét, hozzászólását, esetleg saját történetét erre az e-mailcíre: villanyora.magnes@gmail.com.