Érdekes az áramszolgáltatóknál a túlszámlázás jóváírásának kezelése is.
Ugye, a kérdésben adott a laboratóriumi jegyzőkönyv, ahol a "szolgáltató bérence" - nevezhetnénk a világosság kedvéért igazságügyi szakértőnek is, de ez szerintem egyáltalán nem fedné a valóságot - feketén-fehéren leírja, hogy a vizsgálata alatt az ellenörzött villanyóra különböző áramokra milyen hibahatáron belül mér.
Ennek ellenére a 273/2007. (X.19.) sz. Korm. Rendelet 21. § (3) bekezdése ennél véleményem szerint jóval szubjektívebb értékmérőt használ a jóváírás kiszámolási alapjául: "Ha a helyesbítés mértéke nem határozható meg, vagy abban a felek nem tudnak megállapodni, illetve ha időközben a felhasználó felhasználásban változás következett be, a hibás mérést megelőző és azt követő elszámolási időszakok - de legalább négy hónap - felhasználási átlaga képezi az elszámolás alapját."
Ha van egy állítólag (elsősorban a szolgáltató részéről hitelesnek publikált) hiteles laboratóriumi jegyzőkönyv, akkor miért nem az alapján készül a számlakorrekció? Mégse hiteles az a bizonyos feljelentési alap? Vagy miért utólag mért adatok alapján kell a korrekciót számolni? Elméletileg adott egy óra, arról minden adatot leolvastak korábban, illetve a laboratóriumban. Akkor már megint miről beszélünk?
A törvényi szabályozás ráadásul nem veszi figyelembe a szezonalitási hatásokat, és a házban lévő, áramot fogyasztó eszközet. Egy ilyen számítás miatt pl. egy téli hősugárzó, vagy egy nyáron működtetett légkondícionáló igencsak téves számadatot adhat. Ez így sehogy sem jó, mivel az áramszolgáltatónak fel kellene ajánlania, hogy a pontosság érdekében, a meglévő eszközök és időjárási jellemzők alapján határozza meg a helyesbítést. Ez azonban nem érdeke, mert plusz munka...
Ugyancsak visszás számadat jöhet ki, ha a fogyasztó a helyesbítés alapadatául szolgáló hónapokban nem tartózkodik otthon (nyári szabadság).
A lehetséges tényezők sokszínűsége miatt valamelyik fél könnyen károsulhat. Miért fodulhat ez elő? Miért van arra lehetőség, hogy ennyire ne legyen objektív a helyesbítés? Ez már megint kinek az érdeke? Vagy kinek a fejéből pattant ki? Ki volt az az észlény, aki ezt megszavazta? Ha ennek van létjogosultsága, akkor az igazságügyi szakértőinek nevezett vélemény minek van? Ja, hogy annyira már nem hiteles a jegyzőkönyv, hogy a számlakorrekció alapja legyen?
De arra mindenképpen megfelelő, hogy a Rendőrségen lopással lehessen a fogyasztót vádolni?!