A blog fennállása óta minden fogyasztót, akinek elromlott a villanyórája, és mágnesezéssel vádol az illetékes áramszolgáltatója, arra biztattam, hogy a Magyar Energia Hivatalhoz (továbbiakban MEH) forduljon ügye kivizsgálását kérve. Az utóbbi néhány évben már a MEH a fogyasztók javára, és az áramszolgáltatók ellen hozza a határozatokat mágnesezési ügyben, nyugodtan állíthatom, hogy a nagy többség esetében (az egyeztetésen ennek az ellenkezője szokott elhangozni, de az egyszerű szemfényvesztés - még konkrétabban hazugság).
Azonban érkezett néhány megkeresés, amiben arról tájékoztattak, hogy a MEH elutasította a kérelmüket, és a határozatban végül a szolgáltatónak adott igazat. Felkeltette a figyelmemet, hogy az ilyen határozatokon ügyintézőként - az általam is ismert esetekben - kivétel nélkül ugyanaz a személy neve szerepel (akit most az egyszerűség kedvéért nevezzünk "csak" Kecskeméti Ottónak). Érdekes "véletlen" egybeesés. Nem tudom, hogy eme buzgóságát az áramszolgáltatók (és szűkebb érdekköre) milyen mértékben honorálhatják az említett úrnak. Vagy esetleg önszorgalomból él vissza a fogyasztók bizalmával?
Azt se nagyon értem, de igazán szívesen venném a tájékoztatást arról, hogy hogyan zajlik valójában a folyamat, mi történik egy mágnesezési ügy kivizsgálása során, mire határozat keletkezik a MEH-nél. A kérdés azért merül fel, mert tudomásom szerint az ügyintéző előkészíti a MEH-ben a határozatot, majd jogban jártas személy(ek) ellenörzik, és csak ezután írja alá a hatáozatot a Hivatal vezetője.
Ez esetben az ügyintéző (Kecskeméti Ottó) által összeállított határozatban hogyan szerepelhetnek szarvas hibák? Nem elég tájékoztott az ügyintéző "szakember"? Utána a jogi ellenörzésen is minden további fennakadás nélkül túljut a határozat. Hogy lehet ez? Úgy látszik, hogy kétféle jog szerint lehet határozatot hozni a MEH-ben: az egyik jog a szolgáltatót védi, a másik pedig a fogyasztót? Akkor már csak imádkozni kell, hogy nehogy a fogyasztó az általunk Kecskeméti Ottónak nevezett személy által képviselt joggal kerüljön közelebbi kapcsolatba? Nagyon érdekes, hogy hogy nem derül ki a Hivatalon belül ez az ellentmondás.
Még egy "érdekesség" - valójában nem lepődik meg rajta a fogyasztó, hogy ez megtörténik, csak időnként nem érti, hogy mit keres egy ennyire korrupt, a fogyasztót semmibe vevő országban. Szóval a tények. Amikor az áramszolgáltatók módosítják szabályzataikat, akkor a MEH-nek engedélyeznie kell az új szabályzatot, vagyis határozatban jóváhagyja azt. A jelenleg érvényes szabályályzatok szerint a mágnesezés a legmagasabb kötbérrel sújtható bűncselekmény. Tehát azért, hogy a fogyasztónál kihelyezett villanyóra felpörög, vagyis minden külső befolyásolás nélkül elromlik, több kötbért számíthat fel a szolgáltató, mint ha valaki illegális módon befolyásolta a mérőt, vagyis valóban szabálytalanul vételezte az áramot. Azt lehet mondani, hogy a mágnesezési üzlet még mindig vígan virágzik az áramszolgáltatóknál, a tutinak tűnő biznisznek nincs határa, továbbra is beszedhetik a jogtalan kötbéreket a valójában vacak órák elromlása miatt, tehetik mindezt az országos vezetőség beleegyezésével.
Természetesen ugyanezen szabályzatokban szerepel az is, hogy amennyiben a szolgáltató valamivel szerződésszegét követ el, akkor a fogyasztó az áramszolgáltatóhoz képest töredéknyi kötbérre jogosult. Hol egyenlőek itt a szerződő felek? Már a szerződés aláiratásával nem teljesül a ptk alapfeltétele, hogy egyenlő feleknek számítanak a szerződő partnerek. Ha a fogyasztónak mégse tetszenek a szerződési feltételek, akkor a szolgáltató vigyorogva megkérdezi, hogy kell az áram, vagy nem? Ebben dönthet a fogyasztó - mint "egyenlő" fél.
Ami miatt valójában az előző két bekezdésbe belevágtam az az, hogy az áramszolgáltatók által kidolgozott, majdhogynem kizárólagosan a szolgáltatók érdekeit figyelembe vevő szabályzatokat a MEH határozatban jóváhagyja. Ugye, senki nem lepődik meg rajta, hogy ezeken a jóváhagyó határozatokon ügyintézőként szintén az általunk Kecskeméti Ottónak nevezett személy neve szerepel? Bevallom, én először meglepődtem. Nem akartam elhinni, hogy valaki ennyire nyíltan vállalja áramszolgáltató oldali függőségét egy fogyasztóvédelmi osztályon. Pedig, sajnos ez a szomorú valóság.
Mindezek ellenére mindenkit arra szeretnék biztatni, hogy amennyiben a fogyasztó jogos sérelmét nem orvosolta a MEH (vagyis jelen esetben a szolgáltató javára hozott határozatot annak ellenére, hogy a fogyasztó nem követett el szerződésszegést), úgy mindenképpen álljon ki a saját igaza mellett, és kérje ügye felülvizsgálatát! Ezt a Hivatal saját hatáskörben el kell, hogy végezze. Nem kell pereskedni, ügyvédek zsebeit feleslegesen töltögetni.