Vörösbortól kaptuk a következő linket (köszönjük szépen): http://atv.hu/cikk/20110811_jelentse_fel_a_szolgaltatot_250_ezres_kotber_egy_plomba_miatt

 A cikket korrigálnám azzal, hogy ez így nem igaz: "Bár az órák állapotáért a tulajdonos felel..." Ugyanis a fogyasztó csak a neki felróható megrongálásért kell, hogy feleljen: vagyis csak és kizárólag akkor, ha a szolgáltató bizonyítani tudja, hogy a szerződő fél követte el azt a bizonyos szerződésszegést, amivel a szolgáltató vádolja (legtöbb esetben rágalmazza mindenféle bizonyíték nélkül). Ezt ugyan minden szolgáltató szabályzata tartalmazza, VET és PTK is, de még nem sikerült annyira felnőnie ennek az országnak, igazságszolgáltatásnak, hogy be is tudjuk a saját törvényeinket tartani. Sajnos.

 Mindenkinek, aki hasonló helyzetbe kerül, javaslom, hogy forduljon a Magyar Energia Hivatal fogyasztóvédelmi osztályához (és-vagy a villanyora.magnes@gmail.com címre küldjön egy mailt, szívesen segítünk).

 A cikk: "Átlagos papír-írószer üzlet a főút mentén, a lakótelep tövében. Az átlagos kirakatban meglepő plakát: „Kérjük azon emberek jelentkezését, akiket az áramszolgáltató jogtalanul zaklatott, áramlopással vádolt, kötbérkövetelést támasztott vele szemben. Jelentkezzenek a rendőrkapitányságon!” A Hetek riportja.

 A fenti szöveg szerzője Ujlaki Tamás, a papír-írószer üzlet tulajdonosa. Ebben a történetben ő az első fecske: 2009-ben 250 ezer forintos kötbér megfizetésére kötelezte az áramszolgáltató, mert a villanyóra ellenőrzése során a „mérő befolyásolására” utaló jelek merültek fel. Ujlaki Tamás megtagadta a fizetést, és azóta is küzd az igazáért. A plakátot azért helyezte ki, mert időközben úgy értesült, koránt sincs egyedül: a lakótelepen több tucat „fogyasztó” állítja, alaptalanul vádolják áramlopással. 

 Tény, hogy Magyarországon ipari méretekben lopják az áramot. A lopásnak több válfaja ismert. Az egyik bevett módszer az, amikor az utcai kábelre rácsatlakozva kikerülik az órát s így a fizetést, a másik a mérőóra manipulálása. Ez utóbbi történhet a forgótárcsa lassításával drót, film vagy mágnes által, ám léteznek kifinomultabb, elektronikai ismereteket igénylő megoldások is. 

Az eltűnt plomba

 Ujlaki Tamás azonban sem a fenti módon, sem máshogyan nem lopott áramot az áramszolgáltatótól. 2009 augusztusában a szolgáltató alvállalkozóiként dolgozó szerelők a szokásos mérőóra-ellenőrzés során megállapították, hogy a mérőóráról hiányzik mindkét zárópecsét, közkeletű nevén plomba. Ezt Ujlaki sem vitatta, ugyanakkor két fontos tényre hívta fel a figyelmet: egyrészt a mérőóra az üzlete melletti toronyház tároló helyiségében van, ahová ő soha nem rendelkezett kulccsal. Így aztán, ha akarta volna se lett volna lehetősége leszedni a plombákat. 

 Másrészt az ellenőrzésről már csak akkor szerzett tudomást, miután a házfelügyelő beengedte a tároló helyiségbe a szerelőket, s azok végeztek az óra ellenőrzésével. Ujlaki nem tarja kizártnak, hogy maguk a szerelők szedték le a plombákat, bár erre nincs bizonyítéka. Ami biztos: a plombahiány miatt az órát leszerelték, feltettek egy másikat, majd a régit elküldték ellenőrzésre. A 2009. november 12-én megtartott ellenőrzésen Ujlaki – mint minden hasonló helyzetbe került fogyasztó – jelen lehetett volna, csakhogy nem kapott értesítést az „órabontásról”. Pedig úgy tervezte, hogy műszaki ellenőr ismerősével együtt felügyeli majd a vizsgálatot, mely azt volt hivatott eldönteni, lopott-e áramot.    

 A vizsgálat lezárult. A jegyzőkönyv alapján nehéz megállapítani, mi történhetett, ugyanis e szerint a két zárópecsét hiányzik ugyan (ezt tudtuk, emiatt kellett a vizsgálat), ám „a leolvasó ablak ragasztása sértetlen”, „a leolvasó ablak illesztése rendben”, „a mérőfedél tömítő gyűrűje sértetlen”, „a mérőben idegen eredetű anyag nincs”, „a számláló állapota rendben”, „a feszültségtekercsek állapota sértetlen.” 

 Ugyanakkor az „alumínium forgótárcsán befolyásolásra utaló nyomok vannak, éspedig a felső tárcsa alsó felületén karcolásos nyomok vannak” – állapítja meg tört magyarsággal a jegyzőkönyv szerzője, majd jön a végkövetkeztetés: „A vizsgálat eredményei igazolják, hogy a mérőt megbontották”. 

A szakember nem irodalmár

 Egy sorral lejjebb azonban ennek némiképp ellentmondva azt olvassuk, hogy „a hiányzó zárópecsétek és a tárcsa sérülése a mérő megbontására és befolyásolására utal”. Vagyis ugyanaz a két jel az első mondatban még „igazolja” a mérőóra megbontását, egy centivel alább már csak „utalnak” ugyanerre. 
Egy villanyóra vizsgáló szakember persze többnyire nem irodalmár, így elképzelhető, hogy ez utóbbi ellentmondás csak a pontatlan fogalmazás eredménye. 

 Azonban kérdéses, hogy miként karcolhatták meg a tárcsát, ha az óra egyébként sértetlen volt, illetve kérdéses az is, mire utalnak a tárcsa „karcolásos nyomai”. Aki ugyanis dróttal akarja lassítani a tárcsát a kisebb villanyszámla reményében, az nem „nyomokat” hagy, hanem egy, de jól látható barázdát, miután a lassító drót belevájja magát a tárcsába. „Karcolásokkal” nem lehet villanyórát lassítani, mondja Ujlaki, és mondja Molnár László műszaki ellenőr is egybehangzóan.  

 Az áramszolgáltató mindenesetre a saját embereinek hitt, és kirótta a fentebb már említet 250 ezer forintos kötbért. Ujlaki Tamás első útja a szolgáltató ügyfélirodájába vezetett, ahol kikérte magának, hogy áramtolvaj lenne. A szolgáltató munkatársa azzal próbálta nyugtatni, hogy „van, amikor az embernek igazságtalanul is fizetnie kell”. Mivel ez nem hatott, felajánlotta, hogy a 250 ezer helyett fizessen 45 ezret az üzlet tulajdonos, és az ügy el van intézve.  „45 ezer forintért sem leszek tolvaj”, felelte Ujlaki, és az egyezség nem jött létre. A férfi ezt követően a Magyar Energia Hivatalhoz fordult, ám a Hivatal az áramszolgáltatónak adott igazat. 2010 decemberében Ujlaki feljelentést tett a rendőrségen: az áramszolgáltató ellen csalás, a Hivatal ellen gondatlanság és bűnsegédlet vétsége miatt.   

262 ezer forint kötbér

 2011. augusztus elején beszélgetünk a férfival papír-írószer üzlete előtt. A kamattal terhelt kötbér immár 262 ezer forintra rúg, mint a legutóbbi ügyvédi felszólításból tudható. Ujlaki azonban újabb érvet említ, ami állítólagos áramtolvajlása ellen szól: a 2009 nyara óta eltelt két évben 23110, illetve 25132 forinttal kevesebb éves összegző számlát kapott az áramszolgáltatótól, mint az óracsere előtt. Márpedig úgy lenne logikus, hogy ha valaki manipulált órával csökkenti a számláját, az óracserét követően megnő számlaérték. Ebbe a logikába nehéz lenne belekötni, ismerte el a Heteknek az áramszolgáltató egyik vezetője, ám a konkrét ügy ismeretének hiánya miatt türelmünket kérte: ígérete szerint következő lapszámunkban lehetőséget kapunk a kérdések tisztázására. 

 Így például annak megválaszolására, hogy előfordulhat-e az, hogy az áramszolgáltatónak alvállalkozókként dolgozó szerelők némelyike maga károsítja meg a mérőórákat, hogy ezáltal tegye szükségessé az óracserét. Ujlaki Tamás – és sokan mások is – éppen ezt vélelmezik. Ugyanis, mondják, amennyiben a szerelő az óra ellenőrzésekor mindent rendben talál, szerény összeget számlázhat a szolgáltatónak, ha viszont hibára lel, az számára „jutalom”, mert óracsere esetén 16-18 ezer forint üti a markát. A fogyasztónak viszont 45 ezer forintos költséget jelent, ráadásul ha „bizonyítást nyer” a manipulálás, jön a kötbér is.  Ami egy kisnyugdíjas esetében akkor is megrázó, ha nem 250, hanem „csak” 70 ezer forint, magyarázta a lapnak M. J., közösképviselő. A férfi azért kérte neve mellőzését, mert nem kíván konfliktusba keveredni az áramszolgáltatóval. Mintegy 20 környékbeli társasház kezelőjeként azonban elmondta, hogy saját villanyszerelőjük szerint több mint tíz lakó tett panaszt az Ujlakiéhoz hasonló furcsa esetek miatt: a panaszosokra 90 százalékban jellemző, hogy villanyóráik a lakásukon kívül helyezkednek el, így csak az nem fér hozzájuk, aki nem akar. 

 M. J. azt mondta, az egyik épület lépcsőházi órájának hiányzó plombája miatt 530 ezer forintos kötbért szabtak ki a lakókra, holott a havi számla átlagosan 17 ezer forint, vagyis a lakásonkénti néhány száz forintos összeget egyetlen lakónak sem érdeke csalás által továbbcsökkenteni. M. egyébként feljelentést tett az ügyben, mert úgy szabták ki a kötbért, hogy az ellenőrzésnél nem volt jelen, az órát pedig nem küldték el vizsgálatra. 

A tulajdonosnak jelen kell lenni

 Molnár László műszaki ellenőr. A férfi 42 éve dolgozik az elektromos szakmában, és kérdésünkre azt mondta, a fogyasztónak mind az ellenőrzéskor, mind az „órabontás” során meg kell adni a lehetőséget, hogy jelen legyen. Azonban mint kiderült, ez sok esetben mégsem így történik. A jegyzőkönyv azonban akkor is érvényes, ha a fogyasztó nem írta alá.  

 Pirovits Endre, a lakótelepi lakások elektromos karbantartását végző Milliamper Kft vezetője további 8-10 olyan esetről tud, amikor indokolatlanul róttak ki kötbért a lakókra. Bár az órák állapotáért a tulajdonos felel, Pirovitsék cége az elmúlt években 480 ezer forinttal járult hozzá a kötbérek kifizetéséhez, hogy tehermentesítsék a jellemzően kispénzű, sok esetben nyugdíjas „áramtolvajokat”. Pirovits szerint az óraellenőrzéseket végző alvállalkozók többnyire gyorstanfolyamokon sajátították el a szükséges ismereteket, ám megalapozott tudás hiányában sokszor félreértelmezik a szabályokat. Ez a jóhiszemű feltételezés. A másik Pirovits szerint is az, hogy érdekükben áll hibát találni. 

 Ujlaki Tamás szerint felháborító, hogy ártatlan emberek sokasága függ a monopolhelyzetben lévő szolgáltatótól. A küzdelmet mindenesetre nem adta fel, és továbbra is várja a sorstársak jelentkezését. 

Hetek"