Belső forrásból úgy értesültünk, hogy az egyik „kedvenc” áramszolgáltatónk, az ELMŰ-ÉMÁSZ újabb elképesztő dolgot talált ki. A lényeg, hogy mindenféle törvényt lehetőleg megkerülve a fogyasztókat minél jobban le tudják húzni áram- (helyesebben feszültség-) szolgáltató „barátaink”, és ehhez egyre kevesebb erőfeszítést kelljen tenniük. Úgy látszik, az ELMŰ-ÉMÁSZ igénye csak idáig terjed, a tisztességes szolgáltatói magatartást nem bírja magáévá tenni. (Lehet, hogy ez a terv is a Fogyasztómegkárosító és Koncepciós Per Osztály többcsillagos fővezérétől, Fodor Józsitól származik?)
A terv lényege, hogy a mostani szabályozást a mérőórák átírásával és az ehhez kapcsolódó mérőellenőrzést talán ez év végéig tartják fent. Majd utána legkésőbb 2012-től a teljes ELMŰ-ÉMÁSZ területen bevezetik a fényképezős rendszert a mostani felülvizsgálatok helyett. Jelenlegi ismereteink szerint ez azt jelentené, hogy tulajdonosváltáskor a mérőkről készült fényképek alapján utólag döntenék el, hogy szükséges-e az adott villamos mérők felülvizsgálata! Mivel a fényképek csak a mérő külső állapotát mutatják, ezért azokból sem a jelzését, sem az esetleges bekötési hibákat vagy szabálytalan lekötéseket nem lehet megállapítani.
Első pillantásra is alapvető kérdéseket vet fel ez a módosítási tervezet: hitelesség, pontosság, hitelesítés elmulasztása, stb. Csak, hogy egyet említsek, a VET 41.§ (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően elszámolási mérésre alkalmas mérőberendezés felszereléséről, hitelesítéséről és karbantartásáról az áramszolgáltatónak kell gondoskodnia. Ha ezt elmulasztja, akkor szerződésszegést követett el, mivel nem gondoskodott az elfogyasztott energia hiteles fogyasztásmérővel történő méréséről. Egy fénykép ezen túl se fogja tudni bizonyítani, hogy egy mérő megfelelő pontossággal mért a fogyasztóváltás pillanatában (vagy máskor).
Mi van, ha rossz a felszerelt mérő? Mi van, ha rosszul van bekötve? Mi van, ha olyan hiba van, ami egy egyszerű fénykép alapján nem derül ki, például a burkolat alatt? Hogy állapítják meg a mérő állapotát fénykép alapján? Persze, ha áramszolgáltatói gondolatmenetet követünk, felmerül az is, hogy mi van akkor, ha évek múlva derül ki, hogy a mérő mögött manipuláció történt már jóval régebben? (Ezek mind csak költői kérdések, mivel a választ mindenki tudja: az éppen szerződésben álló, kevésbé agilis szerződő fél fogja a kiszabott kötbéreket fizetni.)
Pontosság ellenőrzést nem végeznek ma sem átíráskor (ebből adódik elég sok, problémás ügy is), pedig törvényi kötelezettség lenne! Bizonyítékok erre a helyszíni vizsgálatokkor készített jegyzőkönyvek. Az 1991. évi XLV. törvény a mérésügyről, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 127/1991. (X.9.) Korm. rendelet IV. fejezet Vhr. 6.§ (1) „Használatra kész a mérőeszköz, ha a külső jegyek alapján megállapítható, hogy az minden előkészület nélkül rendeltetésszerű működésre alkalmas.” Azonban hiába fogalmaz így a szóban forgó kormányrendelet, ha külső jegyek alapján nem bizonyítható, hogy az óra valóban minden tekintetben megfelelő, így ezt a hivatkozást nem is fogja tudni meglovagolni a szolgáltató sem.
A lényeg mindenképpen az, hogy ezzel a módszerrel szeretnék a jóhiszemű fogyasztókra ráterhelni a saját és az esetleges csaló fogyasztók vétségeit. (Nem tudom, hogy költségcsökkentési szempontból jó lépés-e ez, mindenesetre a beszámolóban más soron fog megjelenni ez a költség. Persze, nem kizárt, hogy egy egyszerű fényképész órabére alacsonyabb, mint egy szerelőé. Ezt tényleg nem tudom.) Ez a megoldás csak azt eredményezheti, hogy a fogyasztók még inkább kiszolgáltatottabbak az áramszolgáltatói csalásoknak, a szolgáltató és alvállalkozói pedig egymásra fognak mutogatni az ügyben, és a fogyasztó csak kapkodhatja a fejét, hogy hova is kellene fordulnia esetleges panaszával, problémájával.
Az a hír járja, hogy ezen, módosítások bevezetésének érdekében törvénymódosításokra is sor kerül még az ősszel. Úgy tudni, hogy ebben a törvénytervezetben „mérő felülvizsgálat” kifejezést módosítják a „mérő ellenőrzés” kifejezésre, amit ők rögtön úgy értelmezhetnek, hogy a továbbiakban elegendő a mérők szemrevételezéses ellenőrzése egy-két fényképpel igazolva! Nem tudom, hogy valóban van-e annyira hatékony az áramszolgáltatói lobbis tevékenység, hogy a PTK-t is néhány hónap alatt oly mértékben sikerüljön átfaragni, hogy ezt a csalási lehetőséget nyitva tartsa az ELMŰ-ÉMÁSZ részére, de nagyon bízom benne, hogy nem.
A fényképezéses módszer megvalósítása érdekében nemsokára meghirdetnek egy pályázatot, amelyre az egyetlen esélyes pályázó a DL Kft. lesz, aki jelenleg is végzi a leolvasásokat az ELMŰ-ÉMÁSZ-nak. Vessünk csak egy pillantást ennek a cégnek a tulajdonosi összetételére, és a várt meglepetés megint elmaradt, ugyanis szolgáltatói kézben marad a haszon:
EDF DÉMÁSZ 60 %
GDF SUEZ 40 %
Igencsak meggyorsítja, ugyebár a pályáztatás folyamatát, ha már előre tudjuk, ki lesz a nyertes. Tényleg nagyon ügyesen kitalálták az egészet: kevesebb, gyorsabb „ügymenet”. Lehet, hogy a DL Kft. már fel is vette a „fényképészeket” kiválogató menedzsmentet, szerződést kötött a szolgáltatóval vagy már a leendő alkalmazottak listája is készen áll? Ki tudja?
Azt is érdemes lenne tudni, hogy egy-egy áramszolgáltatói felülvizsgálatra alkalmas fénykép ugyan mennyit ér – mennyi az eszmei értéke? Ebből a díjazásból esetleg csurran-cseppen-e a fényképésznek is? Mert akkor lehet, hogy a szerelőknek érdemes lesz inkább szakmát váltaniuk, és átavanzsálni.
Már csak egy kérdés vetődött fel bennem, ami nyomdafestéket is megtűrne: A Magyar Energia Hivatal jogi és szakértői osztályai ugyan milyen szinten támogatják ezt az új fogyasztókárosító rendszert? Nem kizárt, hogy bólogató Jánosok ülnek csak a szolgáltatóknak megfelelő székekben, különben elképzelni se tudom, hogy egy ilyen megoldás egyáltalán felmerülhet egy bármilyen (köz)szolgáltató fejében?
Sajnos, megint csak annyit fűzhetek az ügyhöz, hogy kéz, kezet mos alapon megy még mindig a háttérben a suskus. Ez itten, kérem, Magyarország.
