A Zugügyvéd blogján található a megmágnesezett villanyóra esetében Perca hozzászólása, mely 2010.05.18-án este készült. Ebben részletesen leírja, hogy hogyan tudjuk mindenféle elektromos beruházás nélkül a villanyóránk működését ellenörizni.
Mindenkinek ajánlom, mert érdekes tapasztalatra tehet szert. Tudomásom szerint például a mai órák jobbára pozitív irányba tévednek (jobb esetben csak a hibahatárig), míg a korábbi Ganz-órák általában a fogyasztó javára tévedtek. Érdekes összefüggés...
Először is válasszunk ki egy etalon fogyasztót. Olyan fogyasztót, amelynek teljesítményfelvételét ismerjük, és folyamatosan üzemel. Esetleg egy, vagy több izzólámpa, vagy villanyrezsó, esetleg egy hajszárító. Az a lényeg, hogy a berendezés ne rendelkezzen semmilyen termosztáttal, időzítővel, ami a fogyasztást üzem közben kikapcsolná. Például egy vasaló sem igazán alklamas, mert a hőfokot a fűtőbetét ki-be kapcsolásával szabályozza. Amennyiben mérés közben a készülék kikapcsol, úgy hamis lesz az eredmény. Egy egyszerű villanyrezsó, vagy hajszárító folyamatosan üzemel, nem kapcsolgatja ki a fűtését és nem változik időszakosan a felvett teljesítmény.
Tehát:
1. Minden készüléket kapcsoljunk ki teljesen, vagy, ha nem lehet távolítsunk el a hálózatból. Az óra tárcsája meg se mozduljon.
2. A kiválasztott ismert teljesítményű fogyasztónkat csatlakoztassuk a hálózathoz, de még ne kapcsoljuk be.
3. Olvassuk le a fogyasztásmérőről a műszerállandó értékét. Vagyis, hogy mennyi tárcsafordulat jelent 1kWh fogyasztást. Általában 375 fordulat per kWh. Jelölés 375r/kWh.
4. A villanyóra tárcsájának élén van egy kis jelölés, vagy csík. Sokszor a felső síklapján számskála is (SIEMENS CM160).Ha nem felénk néz a jelölés, akkor a csatlakoztatott etalonfogyasztó bekapcsolásával forgassuk a tárcsát el úgy, hogy a jel felénk essen. Amikor az odaért azonnal állítsuk le a terhelést!
5. Ez lesz a tárcsa viszonyítási pontja.
6. Fogjunk egy stopperórát és az etalonfogyasztó bekapcsolásával pontosan egyszerre indítsuk el!
7. 1 percig fogunk mérni most az egyszerűség kedvéért. Miközben a stopper számlál, mi is számoljuk a kiindulóponthoz képest viszonyított egész fordulatokat. Folyamatosan figyeljük a tárcsát és az órát is.
8. Amikor az 1 perc a végéhez ért, egyszerre állítsuk meg az órát és kapcsoljuk ki az etalonterhelést. Amennyiben a fordulatok száma egész értékű úgy egyszerű helyzetünk van és jegyezzük le azt egy papírra. Amennyiben és ez a leggyakoribb eset, tört részre jön ki az utolsó fordulat, úgy próbáljuk meg megsaccolni, meghatározni a lehető legpontosabban a mérő búráján betekintve annak értékét tizedes törtben kifejezve. Például a negyed fordulat az valamennyi egész és 25 század fordulat. Sok mérő oldala mattított, így nehezebb a betekintés, de egy erős, fehér fényű LED-es zseblámpa sokat segíthet.
Szóval jegyezzük le az 1 perc alatt megtett fordulatot!
9. Majd szorozzuk meg a leírt fordulatszámot 60-al. így megkapjuk, hogy mennyi fordulatot tenne meg a tárcsa 1 óra leforgása alatt. Rögzítsük az értéket, mert ebből fogunk kalkulálni tovább.
10. Ezután az 1 órás fordulatot osszuk el a műszerállandó értékével, vagyis, ha az 375, akkor annyival, ha más az érték, akkor azzal. Bár általában 375 1-fázisú óráknál.
11. A kapott szám az etalonfogyasztó teljesítményének, a villanyóra által kw-ban mért értéke. Az értéket 1000-el szorozva W-ban kapjuk meg a teljesítményt.
12. Olvassuk le az etalonfogyasztó adattábláján, vagy gépkönyvében deklarált teljesítményfelvételét! Figyelem a fokozatkapcsolós készülékeknél a maximális teljesítményfokozatra vonatkozik a megadott teljesítményérték. Például egy 2 kapcsolófokozatú, 1500W-os, hajszárító teljesítménye csak a maximális fokozatban 1500W!
13. Hasonlítsuk össze a mért és az ismert teljesítményeket egymással. Ha közel azonosak, akkor valószínűleg pontos az óra. Viszont, ha jelentősebb eltérést tapasztalunk, akkor a mérő hibás.
14. Az etalonfogyasztó és a mért érték közötti eltérésből már meg tudjuk határozni a hiba előjelét, valamint ki tudjuk számítani annak nagyságát %-ban.
A negatív hiba nagyon ritka. Az annyit jelent, hogy a mérő kevesebbet mér.
Mi most a pozitív hibára vagyunk kiváncsiak, vagyis a többletmérésre.
Minél hosszabb mérési időt választunk, annál pontosabb lesz a mérésünk. Például nem 1 percen, hanem 2-őn, 3-an, 5-ön keresztül mérünk. Természetesen, akkor nem 60-al szorozzuk a fordulatértéket, hanem azzal a számmal, ahányszor a mérési időtartam belefér 1 órába. Például 2 percnél 30-al, 5 percnél 12-vel.